Juhan Parts észt kormányfő az AP hírügynökségnek azt mondta, hogy országa belépése az EU-ba segíthet felülemelkedni a több évszázados történelmi viszályokon. – A belépéssel nagyobb lesz a biztonságunk, biztosabb a tartásunk.
Egyetért ezzel a véleménnyel Atis Lejins, a lett Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa is, aki szerint Oroszországnak rá kell ébrednie arra, hogy örökre elveszítette a Baltikumot. A térség államai tagjai lesznek egy szélesebb körű EU-Oroszország kapcsolatnak, és mivel az unió nagyobb és jóval erőteljesebb, így hirtelen megváltozik az egész viszonyrendszer.
Az észt népszavazás és a szeptember 20-i lett, bizonyára sikeres lesz, hiszen májusban a szomszédos Litvániában rendezett referendumon a belépést támogatók aránya elérte a 90 százalékot.
A balti államok, a hét másik jelöltországgal együtt – köztük Magyarországgal – 2004 májusában csatlakoznak az Európai Unióhoz. A Szovjetunió összeomlása óta a balti országok, amelyek 1991-ben helyreállították függetlenségüket, azzal vádolják Oroszországot, hogy igyekszik megfélemlíteni őket.
Moszkva ugyanakkor azt veti Tallinn és Riga szemére, hogy hátrányosan megkülönböztetik az ottani oroszajkú lakosságot. Toomas Ilves egykori észt külügyminiszter szerint Oroszország nem akarja veszélyeztetni létfontosságú kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatait az EU-val. Moszkva éppen ezért a jövőben kerülni fogja a konfrontációt a balti államokkal.
Az elmúlt 12 évben Oroszország rendszeresen politikai és gazdasági nyomást gyakorolt a balti államokra, különösen Lettországra. Feltehetően azt követően, hogy ezek az államok belépnek az EU-ba, Oroszország felhagy nyers, arrogáns politikájával és az elkövetkezendőkben visszafogottabbá válik.
Rettegett Iván és az észt választási kampány
Valószínűleg veszít erejéből a balti államok körében az Oroszországtól való félelem is. A régmúltra visszanyúló félelmeket jól mutatja az az uniós tagságot támogató észt hirdetés, amely azt igyekszik sugallni, hogy az EU-tagság védelmet ad majd Oroszország ellen is. A szövegben egyben felsorolják azokat a háborúkat, amelyeket Oroszország indított Észtország ellen, kezdve azzal, amikor Rettegett Iván orosz cár 1558-ban megszállta az országot.
Marko Mihkelson, az észt parlament külügyi bizottságának elnöke szerint “Észtország korábban túl gyenge volt ahhoz, hogy magunk egyezkedjünk Oroszországgal. Most EU- és NATO-tagként nem vagyunk egyedül. Politikusaink ezentúl nem érzelmi alapon egyezkednek majd Oroszországgal, ez nagy segítség lesz.”
A gondolkodás megváltozása segíthet a kereskedelem fellendítésében is. Mielőtt a Szovjetunió felbomlott volna, a balti országok exportjának nagyobb része Oroszországba irányult. Ma a balti kereskedelem kevesebb, mint 10 százaléka irányul oda, míg nyolcvan százaléka az EU-ba megy.
Észt törvényhozók éveken keresztül arra panaszkodtak, hogy Moszkva kettős tarifákat állapított meg az észt exporttermékekre, hogy megfojtsák kereskedelmüket. Mihkelson szerint ezeket a tarifákat az EU és Oroszország között kötött kereskedelmi egyezmények alapján azonnyomban elvetik, amint Észtország csatlakozik az unióhoz.
A balti „kistigrisek”
A balti államok Oroszországgal folytatott, jelenleg szerény mértékű kereskedelmének megduplázása hatalmas lendületet adhat az ugyan kicsi, de nagyon dinamikus balti országoknak. Az elmúlt években ezekben az államokban rendre 5 százalék körül mozgott a növekedés, és céljuk, hogy ázsiai mintára balti “kistigrisekké” váljanak.
Ebből Oroszország is hasznot húzhat – mondta Mihkelson. Végezetül Moszkva is alig várja, hogy Észtország az EU tagja legyen, hogy Oroszország határos legyen az unióval. Ez ugyanis hatalmas üzleti lehetőségeket teremt.
Az orosz befektetők már jelen vannak a térségben, csalogatja őket az a lehetőség, hogy vámmentesen kereskedhetnek az egész EU-val. Az orosz befektetések – megelőlegezve a balti államok csatlakozását – már megjelentek a térségben, különösen az energia- és az olajszállítási szektorban.
Toomas Ilves egykori észt külügyminiszter úgy véli, hogy az Oroszországgal viharos történelmi kapcsolatokkal rendelkező balti államok csatlakozása bizonyos hátrányt is jelenthet egy észak-európai államnak. A csatlakozást követően ugyanis nem Finnország lesz az egyedüli “orosz szakértő” az unión belül, amelyet a jövőben az ilyen kérdésekben az EU megkeres – mondta a tallinni diplomácia egykori vezetője.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
