A környezetvédelmi szabályok szigorodása miatt 2004 után már le kellene állítani, de igen előrehaladott szakaszban vannak a felújítási munkálatok. A 20 milliárd forintba kerülő program megkezdését az tette lehetővé, hogy a kormány 10,3 milliárd forint erejéig készfizető kezességet vállalt a cég által a beruházásra felvett hitelre. Az erőműnek azonban a kölcsönt saját forrásokkal kell kiegészítenie, holott az idén is több milliárd forintos veszteséggel zár, és a működéséhez az idén és jövőre további milliárdokat kellene adnia az államnak. Ennél azonban már csak az lenne drágább, ha le kellene állítani a termelést, mert az erőmű felszámolásával kapcsolatos kiadások a becslések szerint meghaladnák a 25 milliárd forintot. A privatizációval az állam megszabadulna ettől a tehertől, emellett megmaradhatna a négyezer munkahely jelentős része, és hosszú távra is megoldódna a környék településeinek távfűtése.
Az ÁPV Rt. pályázatot írt ki az erőmű privatizációjára, és a Népszabadság információi szerint az öt ajánlattevő közül kettő maradt versenyben: az amerikai Independent Power Corporation és egy magyar konzorcium, amelyben energetikai jogi és pénzügyi tanácsadókból álló szakértők, illetve cégek vesznek részt. A konzorcium vezetője Faller Jenő, és egyik legjelentősebb tagja a Kapolyi László nevéhez kötődő System Consulting. Információink szerint ez utóbbi jóval kedvezőbb ajánlatot adott, amely az oroszlányi, a tatabányai és a bánhidai erőmű, valamint a mányi bánya további működését is lehetővé tenné a mainál lényegesen jobb technikai megoldásokkal. Emellett átvállalnák a már megkezdett felújítás befejezését is, és garantálnák a további működést. A kabinet ma előreláthatólag arról fog dönteni, hogy az ÁPV Rt. a további tárgyalásokat ezzel a konzorciummal folytassa.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
