A legfőbb ügyész nyilatkozata előtt Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője tett bíráló megjegyzéseket Polt Péterre. Kuncze egyenesen azt állította: nem kellene „pártkatonákat” kinevezni erre a tisztségre, utalva az Orbán-kormány idején posztját elfoglaló Poltra.
A K&H-ügy
A K&H-ügyről szólva Polt szintén visszautasította azokat a vádakat, miszerint lassan cselekedne az ügyészség. Szerinte az elmúlt napok eseményei bizonyítják, hogy házkutatások, letartóztatások történtek, és az ügyészség a rendőrséggel karöltve megfelelően jár el a brókerbotrányban.
Polt erre a vádra nem is reagált a Nap-kelte interjúban, azt viszont cáfolta, hogy politikai szempontok vezérelnék az ügyészség tevékenységét. Sőt, azt állította, hogy nem adott utasítást egyes ügyekben az eljárás menetére vonatkozóan. Ez egyébként is, „a következő nap úgyis kiderülne” – jegyezte meg. Mint elmondta, konzultál munkatársaival, és az egyes ügyekről tájékoztató jelentéseket is kap, de nem szól bele az ügyek intézésébe. A konkrét esetekben mindig az arra illetékes ügyészségi szakemberek döntenek – hangsúlyozta Polt Péter.
Polt Péter a politikai támadásokra így reagált: „Én vagyok a legfőbb ügyész, és maradok is.” Polt cáfolta, hogy nagyköveti vagy alkotmánybírói kinevezést ajánlottak volna fel neki azért, hogy távozzon az ügyészség éléről.
Lendvai Ildikó felvetéseire pedig így válaszolt: „az ügyészség nem postás”, vagyis nem az a feladata, hogy ha a rendőrség valamilyen ügyben megkeresi, akkor azonnal vádat emeljen, és továbbítsa az ügyet a bíróságra. Az ügyészségen egyébként jogászok dolgoznak, a rendőrségen viszont nem mindenki rendelkezik jogi végzettséggel – szögezte le Polt.
Vádat emeltek fantomizálódás miatt
Kuncze Gábor előzőleg felvetette a Millenáris Kht. „óra-ügyét”, mint olyan esetet, ahol az ügyészség akadályozta az eset bíróság elé vitelét. Erre reagálva Polt azt mondta, hogy ott jogszabály alapján törvényes lehetőség volt az efféle elintézési módra, vagyis nem történt bűncselekmény az ügyészség véleménye szerint. A szakértői vélemény pedig ellentmond Kuncze állításának, nem volt feltűnő értékkülönbözet akkor, amikor egy cég órákat vásárolt, majd drágábban adta tovább az állami szervezetnek. Polt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ügy nyomán „fantomizálódó” cégek esetében vádat emelt az ügyészég.
Egy másik kérdésre válaszolva Polt elmondta, hogy Schlecht Csaba (illetve Kaya Ibrahim és Josip Tot) fantomcégeinek ügyében az ügyészség azért nem tett semmit, mert ezek a cselekmények már elévültek a vizsgálat időpontjára, illetve „törvényi tényállás is hiányzott”.
Rosszul fizetett ügyészek
Polt ugyanakkor kitért arra, hogy európai viszonylatban a magyar ügyészek fizetése a második legrosszabb helyen áll. Az ügyészek és a bírók fizetése egyébként emelkedett idén, de nem elegendő mértékben – mondta, utalva arra is, hogy e két jogászcsoport fizetését együttesen szabályozzák.
