Az Animal Aid brit állatvédő egyesület idén is kiosztotta „a legértelmetlenebb és leggroteszkebb tudományos állatkísérleteknek” járó
Mad Science (Őrült Tudomány) díjakat. A legcéltalanabb kísérlet ezúttal az volt, amelyben öt lovat hetven percre kalodába zártak, és hermetikusan zárt maszkon keresztül csökkentett oxigéntartalmú levegőt lélegzetettek velük. Azt tesztelték, hogy milyen választ adnak a lovak az oxigénhiányra.
A kísérlet létjogosultságát igazoló magyarázat nem született, kivéve azt, mely szerint elképzelhető, hogy a vizsgálat hasznos lehet a krónikus tüdőbetegségekben szenvedők számára. A kísérletvezetők elismerték, hogy az oxigénhiányra adott válaszok fajonként jelentősen különbözhetnek, és az eredmények nem igazán meggyőzőek. Ebből azonban a kutatócsoport azt a következtetést vonta le, hogy érdemes folytatni a hasonló kísérleteket – még több lóval és még hosszabb oxigénhiányos tesztidővel.
Akik kiérdemelték a díjat…
A győztesek listáján számos neves egyetem különböző tanszéke, gyógyszergyártók és állatorvosi intézetek találhatók. Sikerült felkerülnie a University of Londonnak, a Kansas State Universitynek (USA), a University of Sydneynek (Ausztrália), a Cambridge Universitynek (Nagy-Britannia), az Animal Health Trustnak (Nagy-Britannia), az Intervet UK Ltd-nek (Nagy-Britannia), a Royal Veterinary College-nak (Nagy-Britannia), a Royal Veterinary University of Denmarknak (Dánia) és az Edinburgh Universitynek (Nagy-Britannia).
Egy másik kísérletben telivérek embrióit ültették pónilóvakba, amelyek túl kicsik voltak a fejlödő csikók kihordására. A kiscsikók komoly testi fogyatékosságokkal, deformálódott vagy törött végtagokkal születtek. A kutatásvezetők nyilatkozata szerint a kísérlet közelebb visz az emberi betegségek megértéséhez.
Egy vakcina-kísérletben 17, kilenc hónapos vemhes walesi hegyi pónit fertőztek meg szándékosan a lovakra jellemző herpeszvírussal (a vemhesség ideje 11 hónap). Előrelátható módon hat előzetesen nem beoltott és két beoltott kanca elvetélt. Az abortusz a ló életében bizonyíthatóan hosszan tartó traumát idéz elő.
Egy másik kísérletben hét kancát megtermékenyítettek, majd lelőtték őket, a reprodukcióért felelős szerveiket pedig vizsgálat céljára eltávolították. Az állatok leölését hivatalosan azzal magyarázták, hogy a kancákat az intézet éves rendes állatállomány-ritkításán mindenképpen vágóhídra küldték volna.
Szikével leszúrt kopó
Az Őrült Tudomány díj elnyerői diplomát kapnak, az Animal Aid jellegzetes logójával, amely egy szikével leszúrt kopót ábrázol. A szervezetet egyébként 1977-ben alapították, kampányaikban az állatokkal szembeni erőszak ellen küzdenek.
Hasonló durva kísérletet végzett a brit Animal Helath Trust állatorvostani intézete: 12 fiatal telivért 19 héten keresztül intenzíven terheltek, majd leölték őket, lábukat lefürészelték, és azt vizsgálták, hogy a terhelés milyen porcsérüléseket idézett elő az állatoknál. Az Animal Aid úgy véli, hogy a kutatók elhunyt versenylovakat is tanulmányozhattak volna, felesleges volt a vizsgálathoz fiatal lovakat leölni.
Az állatvédő szervezet tudomása szerint az Edinburgh-i Egyetem kutatói 13 lovat olyan légmaszkba zártak, amelyen keresztül dohos szénából származó baktériumot lélegeztettek be velük. Ezután légcsövükbe csöveket dugtak le érzéstelenítés nélkül, hogy tüdőváladékot nyerjenek, és azt vizsgálják, hogy a dohos széna káros-e a légzőszervi betegségekre érzékeny lovak számára. Nem meglepő módon azt találták, hogy káros.
