Belföld

Európai alkotmánytervezet – hogy lesz ebből összhang?

Októberig itthon, azután a kormányközi konferencián vitatják meg az EU alaptörvényének tervezetét. Sokféle érdeket kell egyeztetni, ez akár érdemi módosításokra is vezethet.

Magyarul is nyilvánosságra hozták az európai alkotmány tervezetét magába foglaló szerződés szövegét, amit az Európai Konvent egy év előkészítő-munka után 2003. július 18-án adott át az Európai Unió soros elnökségének. A dokumentumot és a kormányok által javasolt módosításokat az idén októbertől induló kormányközi konferencia tárgyalja. A magyar nyelvű szöveg közzétételére azért is szükség volt – hangsúlyozta Kovács László külügyminiszter a bemutatást követő keddi sajtótájékoztatón –, mert a kormány a hazai álláspont kialakítása érdekében nemcsak a pártközi egyeztetések eredményét kívánja figyelembe venni, hanem a civiltársadalom véleményét is.


Európai alkotmánytervezet – hogy lesz ebből összhang? 1

A tervezet hozta újdonságok

Az alkotmánytervezetnek, amennyiben az októberi kormányközi konferencia a jelenlegi szöveggel fogadja el, jó néhány fontos következménye lesz az Európai Unió működésére.
• Az eddigi négy szerződés helyett egyetlen egyszerűsített szöveg nyújthat majd egységes jogi alapot az Unió létéhez és működéséhez.
• Az Európai Uniónak két és fél évre választott elnöke lehet. Mandátuma behatárolt, kizárólag az állam- és kormányfői szintű Európai Tanács munkáját koordinálhatja.
• A tervezet az Európai Tanácsról formálisan is kimondja, hogy nem lehet törvényalkotói jogköre, csak stratégiai, politikai iránymutató szerepe.
• Az európai alkotmány megvitatásra váró szövegében a különböző tárcák minisztereit magába foglaló szakminiszteri tanácsi formációk élén évenként “egyenlő rotációs elv” szerint cserélődő elnökök állnak majd, mindegyiknél más tagország képviseletében.
• Az Uniónak közös külügyminisztere lesz. Mandátumát a tagállamok külügyi tanácsától kapja – amelynek ülésén elnököl -, míg ottani alelnökként az Európai Bizottság külkapcsolatait is felügyeli.
• A Bizottságnak 2009. november 1-jétől 20 helyett csak 15 szavazati jogú tagja lehet – ezek személye egyenlő rotáció alapján rendszeresen változik -, miközben egy-egy nem szavazó taggal a többi tagállam is képviseltetheti magát.
• 2009-től hatályba lép az új szavazási rend, amelyben a minősített többség akkor áll fenn, ha a tagországok egyszerű többsége és a képviselt népesség 60 százaléka áll mögötte.

Az alkotmányozó szerződés hatályba lépéséhez szükséges, hogy az összes tagállam ratifikálja. Amennyiben nehézségekbe ütközne az európai alkotmány elfogadtatása, és két évvel az aláírás után valamelyik tagországban nem fejeződne be a ratifikáció, akkor az Európai Tanács fogja felmérni a helyzetet. Bár az alaptörvény-tervezet megszületése viszonylag gyorsan lezajlott, a kormányközi konferencián mégis megakadhat az alkotmányozási folyamat, mert a kormányküldöttek nagy csoportja jelezte, hogy a szöveg érdemi módosítására készül ősszel.

Kollektív kisebbségi jogok – idejétmúlt a magyar igény?

A magyar kormányzat is módosításokat fog javasolni az októberi konferencián – miként az alkotmánytervezett magyar fordításához készült előszóban Kovács László külügyminiszter és Bárándy Péter igazságügy-miniszter hangsúlyozta. A magyar igények között kiemelten szerepel a kollektív kisebbségi jogok alkotmányba vétele. A módosítást propagáló eddigi viták során ez a magyar kérés Franciaország és Görögország részéről kapott támogatást, Giscard d’Estaing, a tervezetet készítő Konvent elnöke azonban nem tartja indokoltnak a csoportos kisebbségi jog felvételét.

„…Európa új koncepcióján dolgozunk. Egy olyan koncepción, amelyben a kisebbségek természetesen védelmet élveznek majd, de nem a nemzeti rendszerek korábbi intézkedései okán, hanem az EU új, átfogó szabályozása nyomán. A tolerancia, az emberek jogainak tiszteletben tartása, általában minden, az Alapvető Jogok Chartájában, valamint az alkotmány első pontjában említettek miatt. Ha mindezt betartják, nem lesz mód hátrányos helyzetbe hozni a kisebbségeket sem. Mindezt globális keretek között, az európai állampolgárok jogainak rögzítése révén szavatolnák, nem pedig a XIX. század hajdan volt koncepciója alapján, amikor harcot kellett folytatni a kisebbségek kollektív jogaiért” – indokolta nézetét Giscard d’Estaing.

A magyar érvelés mindezzel szemben az, hogy a kisebbségeket érintő eddigi leírások minden esetben az egyéni jogokról beszél, de nem foglalkozik kisebbséget alkotó közösségeket megillető jogokkal.

Giscard: a Bizottság nem a nemzeti érdekek fóruma

 

“Itt az egész problémafelvetés félreértésen alapul. Annak fel nem ismerésén, hogy a Bizottság nem a tagországok képviseletének a fóruma. A közös európai érdekek felismerése, kezelése, képviselete a dolga. Aki ebben részt vesz, az felette kell, hogy álljon a nemzeti gyökereknek. Mint az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának tagjai… A helyes irány az, ha a Bizottság tiszteletet vív ki azzal, ahogy a közös érdekeket kezeli. A nem szavazó biztosok ötlete voltaképpen átmeneti megoldást kíván lenni. Elsősorban a leendő új tagok, valamint néhány úgynevezett mai kisebb tagállam kedvéért találtuk ki, hogy egyfelől fenntartsuk a hatékony munka feltételeit, másfelől viszont mindenki számára megőrizzük annak lehetőségét, hogy láthassák: mi is zajlik itt. Aztán ha meglátták és megszokták, a Bizottság maradjon annak, amire mindig is szánták: nem a nemzeti, hanem az európai érdekek közös tiszteletet élvező fórumának.” 

Visszaszorulna a kis országok döntéshozó szerepe

Magyar részről kifogásolták a Bizottság összeállításáról szóló szövegrészt, mert a kormány továbbra is alapvetésnek tekinti az “egy ország – egy bizottsági tag” elv sérthetetlenségét, méghozzá úgy, hogy ennek kapcsán nem tartja elfogadhatónak a mostani tervezetben szereplő “szavazó” és “nem szavazó” bizottsági tagokra történő felosztást. Magyarország és több más kis és közepes méretű állam ellenzi, hogy az alkotmány értelmében 2009-től nem lenne minden tagállamnak teljes jogú tagja az Európai Bizottságban, attól tartanak, hogy így elveszítik befolyásukat e kulcsfontosságú intézményben.

A leendő EU-elnöki poszt létrehozásában Magyarország óvatos álláspontot fogalmazott meg. Bár nem kifogásolja, de indítványozza, hogy az új elnöki tisztségről csak akkor szülessen döntés, ha már tisztázódott a majdani uniós elnöki és az európai bizottsági elnöki teendők közötti munkamegosztás.

Az intézményi kérdéseken kívül a magyar álláspont fenntartásokat fogalmaz meg a Miniszterek Tanácsában érvényesülő nemzeti szavazati súlyok ügyében. A döntéshozó szervben elfoglalt szavazati arányt korábban a nizzai szerződésben lefektetett rendszer alapján állapították meg, amely az alkotmánytervezet szerint azonban csak 2009-ig marad érvényben. Magyarország számára előnytelen, hogy a nizzai súlyozott rendszer helyett – ami erőteljesen a kisebb államok javára torzít – onnantól olyan rendszer lépne érvénybe, ami egy döntés megszületését az államok egyszerű többségéhez és az általuk képviselt népesség 60 százalékához köti.


Részletes elemzést talál a Bruxinfo oldalán >>

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.