Belföld

Hat milliárd forint nyereség az OBA-nál

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) tavaly 6 milliárd forint mérleg szerinti nyereséget ért el, 1 milliárd forinttal többet, mint a megelőző évben - közölte a társaság csütörtökön.

A közlemény szerint az alap mérlegfőösszege 2002 végére 17 százalékkal, 42 milliárd forintra növekedett. A forrás oldal szinte teljes összege saját tőke, eszközeinek pedig 87 százaléka likvid eszköz.

A beérkezett díjbevallások alapján az OBA megállapította, hogy 2002 végén a hitelintézeteknél elhelyezett betét, illetve értékpapírszerű megtakarítások teljes állományának 81 százalékát betétbiztosítás, 4 százalékát pedig állami garancia védte.

Az idén január elsejétől 1 millió forintról 3 millió forintra nőtt a betétbiztosítás kártalanítási értékhatára – emlékeztet a közlemény. A törvénymódosítás eredményeképpen a teljes hitelintézeti megtakarításon belül a korábbi arány közel másfélszeresére, 40 százalékra nőtt az OBA által védett betétállomány aránya.

Az OBA tagsága – 231 betétgyűjtési engedéllyel rendelkező hitelintézet – a díjbevallások alapján 7.891 milliárd forint megtakarítás állománnyal rendelkezett 2002. végén. Ez mintegy 13 százalékkal haladja meg a megelőző év végi állományt, ami 6.966 milliárd forintot tett ki.

A teljes hitelintézeti megtakarítás állomány 90 százaléka a banki, 10 százaléka pedig a szövetkezeti szektorban képződött. Példaként említi a közlemény, hogy 1995-ben a szövetkezeti szektor aránya még csak 6 százalék volt, míg a betétek mintegy 10 százalékát kitevő takarékbetéteken belüli részesedésük meghaladta a 40 százalékot 2002 végén.

Az OBA elméleti kártalanítási kötelezettsége 2002. december 31-én 2.263 milliárd forint volt az akkori egymillió forintos betétbiztosítási értékhatár alapján. Ez, 2003 elejére – a január 1-jén hatályba lépett 3 millió forintos értékhatár miatt – 41 százalékkal, 3.186 milliárd forintra nőtt.

A hitelintézeti megtakarítás-állományon belül így az OBA elméleti kártalanítási kötelezettségének aránya 28 százalékról 40 százalékra nőtt. Az egyre kisebb súlyú állami garanciával együtt így a hitelintézeteknél elhelyezett megtakarítások 44 százaléka vált védetté valamilyen formában.

A betétesek kártalanítására rendelkezésre álló vagyon alapvetően két bevételi forrásból származik: egyrészt a tagintézetek által a tárgyévben befizetett betétbiztosítási díjból, másrészt a korábban befizetett díj állampapírba való befektetésének hozamból.

Hozzájárult a vagyon gyarapodásához az is, hogy az elmúlt két évben nem volt kártalanítási kifizetéssel járó hitelintézeti csőd. A 2001. év végéhez képest a kártalanítási vagyon közel 20 százalékkal 37,4 milliárd forintra növekedett. A 6,1 milliárd forintos éves vagyonnövekedés 54 százaléka származott a tagintézetek által fizetett díjból, 46 százaléka pedig az állampapír befektetésből.

A kártalanítási vagyon és az elméleti kártalanítási kötelezettség állomány hányadosa, a fedezettségi mutató – döntően a biztosítási értékhatár emelése miatt – a korábbi 1,6 százalékról 1,17 százalékra csökkent. Nemzetközi összehasonlításban az 1-1,5 százalékos sávba eső fedezettség – a magyarhoz hasonlóan stabil hitelintézeti rendszert feltételezve – jónak minősül – áll a közleményben.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.