Belföld

Értékpapírosítás – a kockázat csökkenthető

Magyarországon, bár a tőkepiaci törvény tág teret enged az értékpapírosítás- nak, kevesen alkalmazzák ezt a nyugaton jól bevált kockázatkezelési formát.



 Értékpapírosítás – eszik vagy isszák?



Értékpapírosítás – a kockázat csökkenthető 1
Klikkeljen a képre!

Az alapmodell szerint egy társaság, az úgynevezett „originator”, meghatározott pénzügyi eszközállományát kihelyezi egy külön erre a célra létrehozott társaságba, az SPV-be. Az SPV (Special Purpose Vehicle) ezen eszközök fedezetével értékpapírt bocsát ki. Az originator ezáltal új forráshoz jut, ideális esetben lényegesen olcsóbban, mint más finanszírozási formákat alkalmazva. Az átruházott követelések kikerülnek az originátor mérlegéből, javítja tőkemegfelelését, tőkearányos és eszközarányos megtérülési mutatóit. Adott eszközcsoportot önálló társaságba helyezve az originátor megszabadulhat stratégiailag vagy pénzügyi szempontból nem kívánatos követeléseitől. Az eszközportfólió előre kiszámítható cashflow-t produkál, ez fedezi az értékpapírt megvásárló befektetők részére a tőke- és kamatfizetéseket. Az eszközök vételárát az SPV a kibocsátásból befolyt összegből fizeti ki az originator társaságnak, így az azonnal pénzhez jut, amelyet nem kell mérlegében idegen forrásként nyilvántartania.

Míg hazánkban egyedül a jelzáloghitelezésre korlátozódik ez a finanszírozási megoldás, a Moody’s Investors Service felmérése szerint Európában egyre nagyobb teret nyer. Alig két év alatt, 2002-re az értékpapírosítási tranzakciók volumene 350 milliárd euróra duplázódott.

A kibocsátások növekedése mellett az értékpapírosított eszközök köre is kibővült, a hitelkártya követelésektől a kereskedelmi követeléseken és a franchise díjköveteléseken át a diákhitel-követelésekig napjainkban több mint 20 eszközfajtát találunk az európai tőkepiacok választékában. 

A KPMG, a Déri & Lovrecz Ügyvédi Iroda, a Moody’s Investors Service, a CRA Rating Agency és a Hild & Wirth e témában tartott közös szemináriumán részvevő szakértők számos látszólagos akadályt említettek az értékpapírosítás magyarországi elterjedésével kapcsolatban, a felvetett aggályok többsége állításuk szerint mégsem jelent valós és tartós korlátot. Bár az értékpapírosítási tranzakciók rendszerint nagyméretűek, nincs ok azt hinni, hogy a magyar piac csekély mérete miatt alkalmatlan lenne jövedelmező ügyletek lebonyolítására. Nemzetközi szinten az önálló kibocsátások általában 100 millió euró értéket közvetítenek, de előfordulnak ennél alacsonyabb 40 vagy akár 6 millió euró volumenben is nyereséges üzletek.




 Forrás bagóért

Az értékpapírosítás egyik fő előnye, az olcsóbb finanszírozás, abból adódik, hogy a kibocsátott értékpapírok hitelminősítése lényegesen jobb lehet, mint a kibocsátó hitelminősítése. Az értékpapírokat megvásárló befektetők részére a tőke és kamatfizetések fedezetét ugyanis elsődlegesen az értékpapírosított eszközök és az általuk termelt cashflow jelentik. A vállalati kötvényeknél ezzel szemben a kifizetések fedezetét a vállalat összes tevékenységéből származó pénzáramlás alkotja. Az originator ebben a finanszírozási rendszerben megtartja az átruházott követelésekhez tartozó ügyfeleit, és többletjövedelemre tehet szert, mert gyakran az értékpapírosított eszközportfólió hozadéka magasabb mint a befektetők értékpapírokra elvárt hozama.

Profiknak és vállakozókedvűeknek

Az értékpapírosítás előnyeit nemcsak a bankok és a biztosítók használhatják ki, hanem olyan társaságok is, amelyek nagyszámú, homogén, előre tervezhető pénzáramlást generáló pénzügyi eszközzel (követelésállománnyal) rendelkeznek. A távközlési és közműszolgáltatók, a lízingtársaságok, és az ingatlan-befektetők egyaránt alkalmazhatják forrásszerzésre.
Kormányzati szemszögből az értékpapírosítás az állami költségvetést terhelő tételek finanszírozására is lehetőséget teremthet az államadósság növelése nélkül, fontos szerepet játszhatna a tőkepiacok élénkítésében és a pénzügyi intézményrendszer modernizálásában. 

Ugyanakkor ez a finanszírozási forma meglehetősen komplex tranzakciókat követel meg, amelyek kivitelezésében jelentős a kockázat, míg jövedelmezőségük nagymértékben függ az alkalmazott jogi, adózási és számviteli konstrukcióktól. Az értékpapírosítás egyik nagyon fontos kelléke ezért a hitelminősítés. A befektetők így saját kockázatelemzésük mellett egy független értékelésre is támaszkodhatnak, a hitelminősítés jól összehasonlítható és független képet ad az értékpapírokban, illetve a kibocsátókban rejlő kockázatokról. A hitelminősítő folyamatosan figyelemmel kíséri a kibocsátót és az értékpapírt, a hitelminősítést időről időre felülvizsgálja, és ennek eredményét közzéteszi, így a befektetők aktuális információkhoz juthatnak befektetésük kockázatáról.

Törvényerő

Önálló jogszabály hiányában nálunk több kihívással kell szembenézni, mint az értékpapírosítási törvénnyel rendelkező nyugat-európai országokban. A rendezvény részvevői épp ezért egy önálló értékpapírosítási törvényt javasoltak a tranzakciók tervezésének könnyítése érdekében. Egy ilyen törvény elfogadása, az eddigi külföldi tapasztalatok alapján, katalizátor-szerepet tölthet be, és az európaihoz hasonló arányban növelheti az értékpapírosítási ügyletek volumenét hazánkban.

A 2002. januárjától érvényes tőkepiaci törvény ugyan teret enged az értékpapírosítási üzletek megvalósításának, a hazai konstrukciók kidolgozását mégis több tényező hátráltatja. A legnagyobb gondot az átírási- vagy az átruházási illeték, a banktitokra és az üzleti titokra vonatkozó szabályozás, illetve az SPV számviteli szabályok szerinti konszolidációs körből való kivonása jelenti.

Az értékpapírosítással kiküszöbölhető a Bázeli Egyezményen alapuló tőkekövetelmény-számítás rugalmatlansága. A bázeli tőkemegfelelési szabályok szerint a hitelintézeteknek a tőkemegfelelés számításánál kintlévőségeiket a legtöbb esetben 100 százalékos kockázati súlyozással kell figyelembe venniük, függetlenül attól, hogy ténylegesen mekkora azok kockázata. Az értékpapírosítással azonban elérhető, hogy a pénzintézet szavatoló tőkéjének megállapításánál csak a tényleges kockázatot vegye figyelembe.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.