Júniusban 567 millió euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, s így összességében 2,313 milliárd euróra nőtt az első féléves deficit. Mindez jócskán túlszárnyalja a korábbi évek adatait és az elemzők előrejelzéseit is.
Nem vészes – külföldi elemzések
Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének térségi elemzője elmondta, 300-400 millió euró körüli hiányra számítottak, így a deficit összességében a vártnál nagyobb, de részleteire bontva kiderül, hogy a mérleg nem annyira rossz, mint első pillantásra látszik. Figyelembe kell venni például, hogy az áruforgalmi mérleg hiánya csökkent, súlya az összes deficiten belül kisebb lett. Jelentősen hozzájárult a hiány alakulásához az is, hogy a külföldi befektetők profitot vontak ki. A Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) befektetési bank elemzésében enyhén negatívnak minősítette a deficit mértékét. A mélyülést ugyancsak a külföldi befektetők – júniusban hagyományosan magas – profitkivonásának tulajdonította elsősorban, és ugyancsak kiemelte a kereskedelmi mérleg hiányának vártnál nagyobb mértékű mérséklődését. Az idegenforgalom többletének növekedése a DrKW szerint várható volt.
Csak összehasonlításképpen: a hiány idén májusban 305 millió euró volt, tavaly a hatodik havi deficit 261 millió eurót tett ki, míg az első féléves hiány 1,205 milliárd euró volt. A pénzügyi tranzakciók regisztrálásának különböző technikái miatt az egyes havi adatokból nem érdemes átfogó következtetéseket levonni, ám a 2002-es esztendő azonos időszakához képest kiugróan magas első féléves deficit már azt jelenti, hogy a hiány az év végére elérheti a 4 milliárd eurót – fogalmazott a FigyelőNet kérdésére Hegedűs Miklós a GKI Gazdaságkutató Rt. igazgatója.
Ezt támasztja alá az is, hogy a júniusban mért 248 millió eurós áruforgalmi hiány – bár mérséklődött a májusi adatokhoz képest – közel nyolcszorosa az egy évvel ezelőttinek, az első féléves deficit pedig 1,628 milliárd euróra duzzadt, mely több mint kétszerese a tavalyi hiánynak.
Az export fellendülésének elmaradásáért leginkább a világgazdasági dekonjunktúra elhúzódása a felelős, ráadásul a magyar exportőrök számára fontosabb piacok még az átlagnál is gyengébben teljesítenek – mondta Hegedűs a német gazdaság „betegeskedésére” utalva. Bár e téren vannak biztató jelek, az év második felére nemrég egy OECD tanulmány is a világgazdaság fellendülését jósolta, ám nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy tavaly hasonlóan bizakodó hangulatban várta mindenki a második félévet – végül nem észleltek semmi fellendülésre utaló jelet.
Befektetők vándorlása
Az első hat hónapban jelentősen csökkent az idegenforgalom szaldója is, mely az utóbbi években a mentőöv szerepét töltötte be. A júniusi többlet ugyan a májusi 122 millió euróról 196 millió euróra nőtt, az első hat havi bevételek azonban így is csupán 571 millió euróval haladták meg a kiadásokat, szemben a 2002 első félévében mért 721 millió euróval.
Romlott a helyzet a beruházások terén is: hosszú évek után negatívba fordulhat a pénzügyi mozgások egyenlege. Hegedűs szerint ez a hazai kormányzat gazdaságpolitikájával szemben érzékelhető bizalmatlanságnak „köszönhető”, és ezt a fordulatot generálja a megerősödött, nagy hazai cégek (MOL, OTP) külföldi terjeszkedése is, míg a romló versenyképesség miatt továbbra is stagnál hazánk „népszerűsége” a külföldi befektetők szemében.
Gyengült a forint
A bankközi devizapiacon hétfőn reggel 8,33 százalékon állt a forint a sáv erős oldalán, 11 bázisponttal erősebben a pénteki zárásnál. A vártnál gyengébb júniusi fizetési mérleg adatainak hatására a kereskedés első félórájában 8,17 százalékig gyengült a magyar valuta pozíciója. Az euró 258,70/259,00 forinton nyitott, csaknem azonos szinten a pénteki 259,00/30 forintos jegyzéssel. Fél tíz körül azonban 259,20/40 forint/euróra gyengült a magyar valuta, s a dealerek szerint 260,0-260,50 forint/euróig is elmehet az árfolyam. A dollár jegyzése 229,70/230,00 forinton állt hétfőn reggel, szemben a péntek délutáni 229,00/30 forintos kurzussal.
A hiány növekedése mellett a profitkivonás mértéke is meglepte az elemzőket, akik mintegy 200 millió euróval kevesebb profitkiutalást prognosztizáltak. „A forint árfolyamának gyengülése miatt arra számítottunk, hogy a profitkivonás mértéke nem lesz jelentős júniusban, így meglepetésként ért, hogy a tavaly azonos időszakival csaknem megegyezően 240 millió euró jövedelmet utaltak az anyaországba a cégek” – mondta el az MTI-nek Nyeste Orsolya a Postabank Rt. szakértője. Mindez a külföldi tulajdonban lévő cégek kedvezőtlen gazdasági várakozásaira utal – véli Mihálovits Zsolt az Inter-Európa Bank Rt. elemzője, aki szerint az első félévre jellemző folyamatok a második félévben is folytatódnak, az import várhatóan tovább nő, az export alakulásában az utolsó negyedévben szerény mértékű javulás várható.
A kivitel növekedését erősítheti a korábbinál gyengébb forint és az év végére várt európai konjunktúra – mondta. A várt kismértékű nyugat-európai gazdasági fellendülés kezdetben várhatóan tovább növeli a folyó fizetési mérleg hiányát a beruházási célú import növekedése miatt. Ugyanakkor a továbbra is jelentős bérkiáramlás magasan tartja a fogyasztási célú import szintjét is.
