Belföld

Kivándorlási hullámot indít el az EU bővítése?

A Deutsche Bank felmérése szerint Kelet- és Közép-Európából (CEE) 2015-ig mintegy 3 millióan költöznek az öreg kontinens nyugati részébe. A kelet-közép-európai országok a következő fél évszázadban évente több mint 75 ezer állampolgárt veszítenek majd.

A 2004-es bővítés utat nyit az első bevándorlási hullámnak Kelet-Európa felől nyugatra, a következő “turnus”, várhatóan 2007-ben, tovább fokozza majd a migrációt – nyilatkozta Tobias Just, a Deutsche Bank gazdasági szakértője, a tanulmány egyik szerzője, aki úgy véli, hogy a következő évtizedben évente mintegy 200 ezer ember hagyja el kelet-közép-európai otthonát azért, hogy nyugaton vállaljon munkát. A szakember szerint az azt követő években a migráció évi 100 ezer személyre csökken, ám mindezzel együtt a kelet-közép-európai országok 2050-ig évente átlagosan 75.500 személyt veszítenek el a nyugati munkaerőpiac vonzóereje miatt.

Vonzó a nagyobb kereset

A Deutsche Bank gazdasági szakemberei előrejelzéseiket az ENSZ-nek az átlagos világmigráció alakulásáról kialakított becslésére, valamint a nyugati és keleti földrész közötti óriási gazdasági és életszínvonalbeli szakadékra alapozzák

Ha csupán gazdasági szempontból értékeljük a helyzetet, már akkor is elmondható, hogy egy 30 százalékos különbség az otthoni és a célországbeli jövedelem között igen erős indokot jelent a migrációra – mondotta Tobias Just. – A CEE-országokban a bérek 70 százalék (Litvánia) és 15 százalék (Szlovénia) közötti skálán mozognak, azaz ennyivel kisebb arányúak a nyugat-európai béreknél. A három legjelentősebb CEE-ország – Lengyelország, Magyarország és Csehország – esetében a bérek ugyan igen gyors ütemben növekednek, ám az uniós szintnek még így is csupán mintegy 50 százalékát érik el. Lengyelország igen magas – 20 százalékos – munkanélküliségi rátája szintén ösztönzi a munkaerő-migrációt.

Visszaszippant az anyaország

Míg a munkaerő-áramlásra az uniós szabályok miatt csupán fokozatosan nyílik majd lehetőség, semmi nem állhat majd azoknak a fiataloknak az útjába, akik a tartalmasabb oktatás reményében távoznak nyugatra. Ez a tanulmányi támogatásokért, ösztöndíjakért folyó versengést fokozza majd, már attól a pillanattól kezdve, hogy az újak 2004-ben csatlakoznak az EU-hoz.

A szakemberek szerint a származási országban tapasztalt jelentősebb társadalmi és gazdasági fejlődés visszaszippantja majd az elvándoroltakat. Ezt mutatta Spanyolország példája, jelenleg pedig Törökországgal ugyanez a helyzet.

euro.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik