Belföld

OÉT-ülés után – viták Bermuda-háromszöge

Hatékonyabb államra van szükség az államháztartási hiány lefaragásához? Visszafogottabb bérnövekedésre? Vagy a vállalkozások terheinek növelésére? Csak a célok terén teljes a konszenzus.

Mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalról sok kritikát kapott a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keddi plenáris ülésén a középtávú gazdaságpolitikai programról tartott konzultáción. De ez akár azt is jelentheti, hogy helyes úton jár a pénzügyi tárca – véli Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója.


OÉT-ülés után – viták Bermuda-háromszöge 1

Ami biztos, az az euró

A pénzügyminiszter a középtávú gazdasági programmal kapcsolatos megjegyezésekre reagálva egyebek között elmondta: abban nem volt vita, hogy javítani kell a versenyképességet, illetve csökkenteni az államháztartás hiányát. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy hosszabb távon meg lehet teremteni az euró bevezetésének feltételeit, s ez kedvező a magyar gazdaságnak. Hangsúlyozta: a vita főként a megvalósítás eszközei körül alakult ki.

László Csaba szerint jövőre csak a bérek reálértékének fenntartása lehet a cél, s 2005-re, 2006-ra tervezhető az 1-2, illetve a 2-3 százalékos reálbérnövelés. A pénzügyi tárca vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban a jövedelmekben viszonylag alacsony a bér aránya és magas az egyéb társadalombiztosítási, szociális elemeké. A bérfelzárkóztatásnál ezt is figyelembe kell venni.

Hány óra a munkahét?

 

Az OÉT-en ismét vita bontakozott ki a heti munkaidő 38 órára csökkentéséről. Rolek Ferenc az MGYOSZ részéről leszögezte: a múlt év végén az OÉT-ben kötött bérmegállapodás részeként a munkaadói oldal annyit vállalt, hogy elemzi ennek lehetőségét. Ez megtörtént. A munkaidő csökkentése a jelenlegi gazdasági helyzetben tovább rontaná a vállalkozók versenyképességét, ezért semmiképpen sem támogatható. A vélemény természetesen tiltakozást váltott ki a szakszervezetek részéről. A munkavállalói oldal több képviselője kérte a kormányzatot, hogy korábbi támogató álláspontjának megfelelően segítse elő a megegyezést a heti munkaidő csökkentéséről. A szakszervezetek továbbra is fenntartják erre vonatkozó igényüket.  

Támadás két oldalról

A munkavállalói oldal határozottan kiállt azért, hogy jövőre a GDP bővülésének megfelelő, tehát 3,5 százalékos legyen a reálbérek javulása. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke figyelmeztetett arra, hogy hosszabb távon az egész gazdaság versenyképességét hátrányosan befolyásolja a rosszul fizetett, ennek megfelelően alacsonyabb hatékonyságú közszféra, melynek jelentős költsége többször is szóba került a vita folyamán.

A szakszervezeti vezető határozottan visszautasította azokat a munkaadói oldalon megfogalmazott megjegyzéseket, melyek szerint túlzó volt a legutóbbi közalkalmazotti béremelés. Hosszú évek szégyenletes elmaradását pótolta bizonyos mértékig ez a keresetemelés – mondta -, de a diplomásoknál még mindig alacsonyabbak az illetmények itt, mint a versenyszférában.

A munkaadói oldal a versenyképesség javítása érdekében az adó- és járulékterhek csökkentését és a büdzsé „feltöltéséből” fakadó költségek arányos elosztását szorgalmazta. Nem szeretnénk, ha az osztogatás költségeit a kormány a vállalkozók terheinek növelésével kompenzálná – fejtette ki a munkaadói oldal álláspontját a FigyelőNet kérdésére Antalffy Gábor, a Kisosz elnöke. A vállalkozások mellett a lakosság terheinek növelésével és az állami költekezés visszafogásával lehet előteremteni a szükséges forrásokat, és fontos hogy e három lehetőséget együtt használja a kormány.


Jövőre munkaügyi nyilvántartás

 

Az OÉT konzultációt folytatott az egységes munkaügyi nyilvántartás bevezetéséről is. A tervek szerint ugyanis jövő januártól próbajelleggel, májustól pedig üzemszerűen elkezdik a munkaviszonyok létesítésének, megszüntetésének egységes országos számítógépes feldolgozását. Először A munka törvénykönyve hatálya alá tartozók körében alakítják ki ezt a nyilvántartást. A munkáltatókat azonnali bejelentési kötelezettség terheli a munkaviszonyok létesítésekor, megszüntetésekor, ezt egyaránt megtehetik interneten, telefonon, a munkaügyi kirendeltségeken, illetve okmányirodákban. Erről visszaigazolást kapnak. Az egységes nyilvántartás alapján az elképzelések szerint a munkavállalók is ellenőrizhetik majd, hogy a munkáltatójuk fizeti-e utánuk a közterheket. A rendszer segítségével hatékonyabbá válik a munkaügyi ellenőrzés, számottevően csökkenhet az illegális foglalkoztatás. 

A kulcsszó: hatékonyság

Habár jelenleg megkerülhetetlen az államháztartás hiányának csökkentése, nem szabad ezt mindenek felett álló prioritásként kezelni – jegyezte meg a FigyelőNet kérdésre Hegedűs Miklós -, semmiképp sem mehet hosszú távon a versenyképesség rovására. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a termelékenységet meghaladó bérnövekedés sokat gyengíthet hazánk gazdaságának pozícióin. Mivel a vállalkozások finanszírozásával csak középtávon juthat bevételhez az állam, nem kétséges hogy a rövid távú „tűzoltómunka” a magánembereket érinti.

Érdemes ugyanakkor elgondolkodni azon az ellentmondáson – véli Hegedűs Miklós –, hogy miközben a vállalkozói kör terhei csökkentését, a lakosság pedig a bérek növekedését sürgeti, addig a többség ellenzi a nagy állami elosztórendszerek privatizálást. Pedig ezek a nem megfelelő hatékonyság miatt rengeteg pénzt szívnak el (az adók révén) mind a magán-, mind az üzleti szféra szereplőitől.

A szakértő szerint a hatékony működés és működtetés a lényeg. A bérnövekedés alapjait az állami intézmények gazdálkodásának racionalizásálával (mely esetenként, de nem minden esetben jelent privatizációt) és olyan vállalatfinanszírozási rendszerrel lehet megteremteni, mely a már bizonyítottan hatékony működésű cégeket támogatja.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.