Közel 23 ezerrel zsugorodott a legnagyobb magyarországi politikai napilap, a Népszabadság értékesített példányszáma az elmúlt egy évben – írja a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) adataira hivatkozva a Világgazdaság (VG).
Tiltakoznak az európai lapkiadók
Medgyessy Péter kormányfőhöz fordult az Európai Lapkiadók Szövetsége (ENPA), amely levélben fejezte kiaggodalmát a magyar kormány lapkiadással kapcsolatos új adópolitikája miatt. Az ENPA szerint a lapokra kivetendő 15 százalékos áfával Magyarország az EU rendszere alapján a normál áfa-kategóriába kerülne, márpedig Íroroszág kivételével ez egyetlen ország-ban sincs így. Az EU 15 tagálla-mából tízben az áfa 5 százalékos vagy az alatti a lapokra kivetett általános forgalnmi adó mértéke.
A VG szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a Népszabadság példányszáma az előző negyedévhez képest is négyezerrel csökkent, azaz úgy tűnik, hogy a megújult formátumú lap sem váltja be egyelőre a reményeket. Mint ismeretes, a Népszabadság arculatában jelentős változások történtek nemrégiben: az újság színes lett és a címoldala is átalakult, ugyanakkor megszüntették az önálló Budapest mellékletet.
A Népszabadság példányszáma idén az első negyedévben egyébként 184 ezres volt. Április és június között 180 ezerre csökkent.
A riválisok sem örülhetnek
A rivális politikai napilapok sem örvendezhetnek azonban: az országos lapok ugyanis mindannyian olvasókat vesztettek, mind az előző negyedévhez, mind pedig az egy évvel korábbi mutatóikhoz képest. Mindez nyilvánvalóan összefügg azzal – egyes megfigyelők szerint –, hogy a tavalyi felfokozott politikai hangulat és a két választás előtti kampány növelte az érdeklődést a politikai lapok iránt.
Mostanra viszont a Magyar Hírlap például 2003 első negyedévi 36 ezres példányszámáról 35 ezerre esett vissza, a Népszava 29 769 eladott újságról egy negyedév alatt 28 494-re csúszott vissza. Jelentős a csökkenés a Magyar Nemzetnél is: a lap 2003 első negyedében még 81 ezer fölötti példányszámot mutathatott fel, ám a második negyedévben 78 ezerre csökkent az értékesített mennyiség. Még drasztikusabb az adat akkor, ha a tavalyi második negyedévhez viszonyítjuk az idei mutatót: 2002. áprilisa és júniusa között, vagyis az országos választások idején 96 ezer fölötti volt a Magyar Nemzet példányszáma, mostanra tehát mintegy 18 ezerrel csökkent az eladott újságok száma.
A hetilapok közül a HVG példányszáma 10 ezerrel esett vissza az előző év hasonló időszakához képest – írja a Világgazdaság.
A Blikknek és a sportlapnak jól megy
A politikai lapok piacvesztéséből leginkább a legnagyobb bulvárlap, a Blikk profitált: míg 2002 első két negyedévében 187-188 ezres példányszáma volt, addig 2003 első negyedévében 224 ezer, második negyedévében pedig 230 ezer fölé nőtt a példányszám. Ez azt jelenti, hogy az újság egy év alatt több mint 43 ezer darabbal javította értékesítési volumenét. A Blikk egyébként immár nemcsak a nyomtatott sajtóban terjeszkedik: az interneten is olvasható az utóbbi időben – erről szintén a VG számolt be.
Ugyancsak profitált a politikai lappiac zsugorodásából a sportlap: a Nemzeti Sport példányszáma 90 ezerre emelkedett 2003. áprilisa és júniusa között, a tavalyi 88 ezerről, illetve az előző negyedévi 86 ezerről.
Mindez összességében azt jelenti, hogy a magyar országos lappiacot uraló Ringier svájci lapcsoport egyik szeme sírhat, a másik pedig nevethet: a konszernhez tartozó Népszabadság drasztikus példányszámesése és a Magyar Hírlap soványodása ellenére ugyanis a Blikk komoly növekedést mutathat fel és a Nemzeti Sport példányszáma is bővült.
