Belföld

2004-től ismét megugrik a lakáshitel-állomány

A csatlakozás várhatóan újabb lökést ad a magyarországi lakáshitel-állomány növekedésének.

A magyarországi lakáshitel-állomány várhatóan ugrásszerűen tovább bővül a csatlakozást követően, részben azért, mert csökkennek a jelzálogalapú hitelek kamatai, illetve javul a lakosság jövedelmi helyzete.


Harmati László, a Földhitel- és Jelzálogbank vezérigazgató-helyettese szerint a korábban csatlakozó, de az EU fejletlenebb régiójához tartozó Görögország, Spanyolország, Portugália, illetve Írország példája is ezt bizonyítja. Ha a lakáshitel-állományt a GDP-hez viszonyítjuk, akkor az Európai Unióban az átlagos arányszám 40 százalék. Magyarországon 2002-ben a lakáshitelek a bruttó hazai terméknek mindössze 5 százalékát adták, az arány igen alacsony, mégis jelentős emelkedést takar, hiszen 2001 végén a magyarországi GDP-hez mérten a lakáshitelek mindössze két százalékos hányadot mutattak.

Az Európai Unióban a 90-es évektől 2001-ig az átlagos hitelezés állományánál lényegesen jobban nőttek a lakáshitel-kihelyezések. Az EU-ban évente 8 százalékos volt az emelkedés. A később csatlakozó országok átlagos kamatszintje a lakáskölcsönök esetében 15-16 százalék volt a belépés előtt, a csatlakozást követően a belépés egyrészt felgyorsította a lakáshitelek kihelyezését, másrészt a kamatok erőteljesen estek.

Görögországban a belépés után két-három év alatt az ottani lakáshitelek előzőleg 20 százalékos átlagkamata rövid időn belül 6 százalék alá került. Az Európai Unióban a lakáskölcsön-kamatok most is mintegy hat százalék alatt mozognak. A lakáshitelezés megugrását hozhatja az is, hogy a belépés után várhatóan újabb lakásépítési boom következik be Magyarországon.

Ezt az ország elöregedő lakásállománya is indokolja. Egyes kutatók szerint évente Magyarországon 40 ezer új lakást kellene építeni, 1992 óta tavaly épült a legtöbb új lakás, hozzávetőleg 31.500. Ez azonban nem elegendő a meglévő lakásállomány megújításához, még akkor sem, ha azt vesszük, hogy egy lakás átlagos élettartama száz év. A vezérigazgató-helyettes emellett kiemelte: a lakásépítések növekedéséhez hozzájárulhat az is, hogy Magyarországon még mindig jóval alacsonyabbak a bérek az EU-átlagnál, ez jellemző az építőiparra is. Ez a tény versenyelőny az EU többi tagállamához képest, s már középtávon az építőipari beruházások emelkedését hozhatja.

Várható az is, hogy a betéti és hitelezési kamatok közötti rés erőteljesen lecsökken. Magyarországon a lakáshitelezésben az átlagos kamatrés jelenleg 4 százalék, az EU átlaga 1-2 százalék körül van.

A lakosság megtakarítási szokásai is vélhetően változnak, és egyre többen fektetik majd pénzüket jelzáloglevelekbe, ezzel is bővítve a lakáshitelezés forrásoldalát. Hosszabb távon pedig az lesz a jellemző, hogy nem csak az új lakások építésére, hanem meglévő lakások korszerűsítésére veszik majd fel a kölcsönöket az építtetők. Emellett egyre nagyobb arányt képvisel majd a nem lakáscélú, de lakásra is felvehető hitelek aránya.

Harmati László szerint a lakáshitelállomány emelkedését eredményezheti az, hogy Magyarországon igen magas a saját tulajdonban lévő lakásokban élők aránya. Ebben a tekintetben Magyarország vezet az Európai Unió mostani, illetve leendő tagállamai között a maga 92 százalékos arányával.

Írországban ez az arány 82 százalék, a fejlettebb európai országokban, például Németországban vagy Franciaországban 40-50 százalék körül mozog. A velünk együtt csatlakozó kelet-európai országok közül a cseheknél ez az arány 49 százalékot, Lengyelországban pedig 54 százalékot mutat.

A jövőben vélhetően kedvező befektetés lesz a bérlakások építése Magyarországon. Terjedhet az a tendencia, hogy a fiatalok, az ifjú házasok a nem saját tulajdonú lakásban laknak életük első szakaszában, hanem bérelt lakást választanak, és később, amikor megtakarításaik emelkednek, költöznek át saját tulajdonú házba vagy lakásba.

Magyarországon a lakáshitel-állomány tavaly 790 milliárd forint volt, 2001-ben 330 milliárd forintot tett ki, idén pedig havi 45-50 milliárd forinttal bővül.


 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.