Belföld

Jóval az uniós átlag alatt a magyar átlagkereset

admin

2003. 07. 30. 12:02

A kilencvenes évek végén a magyarországi bruttó havi átlagkeresetnek a legnagyobb keresetű európai uniós tagországok bérei több mint háromszorosát, a középszintet képviselő tagországoké 2-3-szorosát, a szomszédos Ausztriáé csaknem 2,5-szeresét tették ki.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai tájékoztatása szerint a legalacsonyabb átlagkeresetű Portugália 1998-as bérei az akkori magyar szintet mintegy 30 százalékkal haladták meg. A jelenlegi EU-tagok közül 10 országra készített és közölt számítások szerint a feldolgozóipari munkások bruttó órabére 1980-ban és 1990-ben egyaránt Dániában volt a legmagasabb, ahol a tíz év alatt csaknem megduplázódott. A legalacsonyabb pedig Portugáliában volt, amely harmada a Dániában mért értéknek. A portugál adat a dániainak 36 százaléka volt 1980-ban és 32 százaléka 1990-ben.

“A kilencvenes évtizedben 13 ország versenyszférára vonatkozó, minden alkalmazásban állóra kiterjedő adatai alapján a fő tendencia a további lassú kiegyenlítődés volt” – áll a közleményben. Az évtized végén Dániához hasonló szint jellemezte Luxemburg órabéreit, és felzárkózott hozzájuk Németország is. Az évtized végén továbbra is Portugáliában volt a legalacsonyabb az órabér, de már elérte az első három ország színvonalának 45 százalékát.

A KSH szerint a béren kívüli munkajövedelmek a 90-es évek közepén a lakosság pénzjövedelmének 6-12 százalékát tette ki az egyes tagországokban. Görögországban az átlagtól eltérően, mintegy 25 százalék volt ennek az aránya.

A közlemény szerint a magyar lakosság jövedelmének szerkezete nagy vonalakban hasonlít a legtöbb uniós országéhoz. A foglalkoztatottság alacsonyabb szintjéből is következően a bérjövedelem aránya alacsonyabb, mint a legtöbb uniós országban. Ugyanakkor az egyéb jövedelmek hányada azokhoz az országokhoz hasonlít, amelyekben e jövedelmek szerepe nagyobb.

A közlemény szerint a kilencvenes évek végén a legkiegyenlítettebb jövedelemeloszlás Dániában volt, ahol a lakosság legalacsonyabb jövedelmű 10 százaléka az összes jövedelem 4,9 százalékához jutott, a legnagyobb jövedelmű tized pedig 20,6 százalékához. Az így számított egyenlőtlenség a két szélső tized között 4,2-szeres volt.

A legnagyobb, 10,6-szoros egyenlőtlenséget Portugália adatai mutatták. Magyarország az 1995. évi jövedelemeloszlás alapján az egyenlőtlenség csökkenő mértéke szerint képzett sorban az 5. helyen álló Olaszország és a 6. helyet elfoglaló Írország közé helyezhető.
Az EU 15 tagországának átlagához viszonyítva Luxemburgban az egy főre jutó tényleges fogyasztás 2000-ben 39 százalékkal, a sorrendben utána következő Ausztriában 11 százalékkal volt magasabb. Finnország egy főre jutó fogyasztása 13 százalékkal, Spanyolországé 19 százalékkal, Portugáliáé 23 százalékkal és Görögországé pedig 28 százalékkal maradt el az átlagtól.

Magyarország egy lakosra jutó fogyasztása 2000-ben az uniós átlagnak mintegy a felét érte el, ami azt jelenti, hogy a magyarországi fogyasztás az osztrák színvonal 45 százaléka volt, a legalacsonyabb szintet képviselő Görögországénak pedig mintegy 70 százaléka.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.