Az ezerfős reprezentatív mintán júniusban elvégzett vizsgálat eredményeiből kiderült, a véleménynyilvánítók több mint fele vár javulást attól, hogy a magánszektor megjelenik az egészségügyben – mondta el a TÁRKI vezérigazgatója.
Tóth István György hozzátette: legtöbben a betegfogadás körülményeiben remélnek pozitív változást, míg legkevesebben az orvosi kezelések minőségében. A megkérdezettek 28 százaléka szerint a magántulajdonosok spórolása miatt romlani fog az ellátás az egészségügyben, míg 72 százalékuk úgy véli: az ellátók versenye minőségjavulást hoz.
Győrfi István, az egészségügyi reformért felelős kormánymeghatalmazott elmondta: a magyar lakosságra csak igen kis mértékben jellemző az enyhe panaszokat is komolyan vevő, vagy a rutinellenőrzéseken panasz nélkül is megjelenő szemlélet. A válaszadók többsége csak komoly problémák esetén fordul orvoshoz.
Közölte: az egészségügyi ellátást a nők nagyobb arányban veszik igénybe, mint a férfiak, 40 éves kor felett pedig megnövekszik az igény a szolgáltatásra. A megkérdezettek a legkedvezőbben a háziorvosi ellátást ítélték meg, míg legrosszabb véleményük a kórházi szolgáltatásról alakult ki. Hozzátette: a válaszadók nagy többsége helyteleníti a hálapénz gyakorlatát. A járóbeteg-ellátásban a betegek egyötöde, míg a kórházakban a fele fizet az orvosoknak. Hangsúlyozta: az emberek érzékelik, hogy az egyes kórházi szakmák nem egyenlő mértékben részesülnek a hálapénzből.
A felmérésből kiderült: a megkérdezettek döntő többsége finanszírozás szempontjából a jelenlegi, a szolidaritás elvén alapuló társadalombiztosítási rendszert tartaná fenn, és csak hat százalékuk helyezné más alapokra. Jelentős részük örömmel venné, ha részletes kimutatást kapna arról, hogy a tb-kasszába mekkora összeget fizetett be, és mekkora értékű egészségügyi ellátást kapott egy adott időszakban.
Győrfi István hozzátette: egyik alapvető feladat ezért az emberek informáltságának javítása.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
