Tizenkét évvel ezelőtt néhány lelkes művész és egy bátor támogató addig szokatlan lépésre szánta el magát: egy teljes fesztivál létrehozására szövetkeztek, és elindították a Zempléni Művészeti Napok akkor még néhány napos nyári rendezvénysorozatát. Merész lépés volt ez, hiszen Magyarország e gazdaságilag fejletlenebb, méltatlanul háttérbe szorult régiójáról talán még a múzsák is megfeledkeztek. Az elszánt kis csapat – helyi polgármesterek, Rolla János, a Liszt Ferenc Kamrazenekar vezetője, a titkári teendőket az indulás óta töretlen lelkesedéssel és szeretettel ellátó Merényi Judit, valamint a fesztivál sikerében a kezdetektől bízó és azt támogató Antenna Hungária Rt. – azonban hitt abban, hogy a művészettel „felébreszthetik” a tájat, élettel tölthetik meg a múlt „kő-dokumentumait”.
Bár az évek során a művészeti napok programja folyamatosan gazdagodott, s egyre sokszínűbbé vált a fesztivál, a fő vonulatát ma is a komolyzene jelenti. A Liszt Ferenc Kamarazenekarral ebben az évben a záró koncerten Matthias Kirschnereit zongoraművész lép fel, a zenekar augusztus 19-i hangversenyén pedig két, többszörös versenygyőztes fiatal hegedűművész, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hallható. A nyitó koncerten Eric Solén, a Magyar Televízió X. Nemzetközi Karmesterversenyének harmadik helyezettje vezényel.
A Zempléni Művészeti Napok előadásai többek között attól olyan különlegesek, hogy a szervezők mindig a helyszínhez igazítják a programot. Minden bizonnyal izgalmas esemény részese lesz az, aki ellátogat a Kisrozvágy mellett létrehozott honfoglalás kori emlékhelyhez, és meghallgatja a bolgár Stoyan Yankoulov és Horváth Kornél ütős, valamint a Lantos Zoltán hegedűs alkotta trió koncertjét. Mint ahogy különleges élményt ígér a Magyar Hárfaduó koncertje a felújított taktabáji református templomban, az Esterházy Ensemble hangversenye a sátoraljaújhelyi piarista templomban vagy a csepeli Szent Efrém Kórus előadása a szerencsi görög katolikus templomban.
De nem maradnak program nélkül a könnyedebb zenei műfajok kedvelői sem. Igazi nosztalgia-hangulatot ígér Illényi Katica és a Stúdió 11. A füzérradványi Károlyi-kastély kertjében az Ötórai teához a múlt század 20-as, 30-as éveinek slágereit „szolgálják fel”. A zenei kínálatot többek között David Yengibarjan harmonikakoncertje és a Vujicsics együttes délszláv muzsikája színesíti.
Hagyományosnak mondhatók ma már a fesztivál teremtette új „műfajok”, a kirándulókoncertek és a határokon átnyúló szomszédolás. Ez utóbbi a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója kapcsán idén kiemelt jelentőséget kap, hiszen a helyszínek közül a szlovákiai Borsi (Borsa) és Kassa (Kosice) szorosan kötődik II. Rákóczi Ferenchez. A ma még szomorú állapotban lévő borsi szülőház felújítása várhatóan a közeljövőben megkezdődik, a magyar állam által támogatott rekonstrukció jelenleg a tervezési-előkészítési szakasznál tart. A Rákóczi-várkastély történelmi falai között a Lavotta zenekar koncertjét hallgathatják meg az oda kirándulók, a fejedelem végső nyughelye, a kassai dóm közelében található Rodostó-házban pedig Tóth Máté Miklós Rodostó című színművét adja elő a Budaörsi Játékszín.
A társművészeteket ezen a nyáron egyebek mellett a Budapest Bábszínház Varázsfuvola előadása, a „Volt egyszer egy alkotóház” irodalmi beszélgetése, továbbá számos, a művészeti napokhoz kapcsolódó kiállítás képviseli. A Sárospatakra, Sátoraljaújhelyre látogatók Vizsolyi János szobraiban, Márton A. András képeiben, illetve Schmal Károly műveiben gyönyörködhetnek, Tarcalon pedig Széchenyi Lajos magángyűjteményéből rádiótörténeti kiállítás várja a vendégeket. S akik tavaly lemaradtak a különleges hangulatú reneszánsz és barokk lakomáról, azok idén augusztus 17-én és 22-én pótolhatják azt.
Az alapítók és a támogató nem titkolt célja volt, hogy ráirányítsák a figyelmet a megmentendő építészeti értékekre. E törekvés kézzel fogható eredménye a mádi zsinagóga. A világ utolsó, tisztán copf stílusú zsinagógájára néhány évvel ezelőtt a fesztivál egyik koncertje hívta fel a figyelmet, s az összefogásnak köszönhetően már ez év végére befejeződnek a felújítási és restaurálási munkálatok.
A rendezvény évek óta tartó sikeréhez az európai színvonal mellett az is kellett, hogy az ott élők magukénak érezzék a fesztivált. Hogy ez így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy évről évre nő a csatlakozó helységek száma. Idén három magyar település debütál: a 265 fős Kisrozvágy, a 650 lakosú Taktabáj és a mintegy ezer lelket számláló Bodrogolaszi. Mellettük új helyszín még a szlovákiai Borsi és Királyhelmec (Král’ovsky Chlmec).
A Zempléni Művészeti Napoknak ma már törzsközönsége van. Egyre többen igazítják programjukat a rendezvénysorozathoz, s egyre többen térnek vissza. A nyári fesztivál megvalósította az alapító-szervezők, Rolla János, Merényi Judit és a rendezvényt a kezdetektől támogató Antenna Hungária Rt. álmát: a művészetek segítségével az ország megismerte ezt a műemlékekben és természeti értékekben gazdag tájat.
A Zempléni Művészeti Napokat az Antenna Hungária Rt. mint főszponzor mellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta.
