Az éven belüli lejáratú forintbetéteket a megkérdezettek 39 százaléka, az éven túlit 25 százaléka jelölte meg, mint kedvelt megtakarítási formát. Lekötött folyószámla-betétet a megtakarítóknak szintén 25 százaléka tart fenn.
A megtakarítások között a “középmezőny” a banki értékpapíroké (12 százalék), a kincstárjegyek (7 százalék), a devizabetét (6 százalék) és a kötvény (szintén 6 százalék). Ezek a formák (a devizabetét kivételével) hozamversenyben vannak egymással, közülük a választás a pillanatnyi ajánlatokon múlhat. A lakosságból a legkevesebben a befektetési jegyeket, az államkötvényt és a részvényt választották.
Az összegzés szerint az elmúlt 6 hónap során az éven belüli lejáratú forintbetétben megtakarítók aránya 6 százalékponttal emelkedett, szintén nőtt a befektetési jegyekbe fektetők aránya (3 százalékponttal öt százalékra). A banki értékpapírba, kötvénybe, devizabetétbe és kincstárjegybe a rendszeres megtakarítók közel azonos aránya fektet, mint fél évvel ezelőtt.
A lekötött folyószámlát és az államkötvényt 4-4 százalékponttal kevesebben választották. A részvény 3 százalékponttal 3 százalékra esett vissza fél év alatt. A válaszadók egytől tízig rangsorolták a felsorolt pénzpiaci befektetési formákat aszerint, hogy mennyire tartják kedvezőnek.
A válaszokból kiderült: a legkedvezőbbnek tartott forma a forintbetét. Ezt támasztják alá az MNB adatai is: a háztartások megtakarításainak 27 százaléka van ebben a formában. Az államkötvény a felmérés egy ellentmondásos pontja. Bár igen kedvezőnek tartja a lakosság, csak kis részük fektet ebbe a formába, és a jövőben is csak 13 százalékuk tervezi államkötvénybe tenni a pénzét.
A bizonytalan hozamú befektetési instrumentumokat kedvezőtlenül ítéli meg a lakosság, így a befektetési jegyek és a részvények kerültek a rangsor végére. Az előző félévi felméréshez képest csökkent a különböző formák közötti különbség, közelebb került egymáshoz az első és az utolsó helyezett.
A nem pénzpiaci befektetési formák közül a föld a legnépszerűbb, ebbe a rendszeres megtakarítók 19 százaléka fektette pénzét, ez a korábbiakhoz képest kis emelkedést jelent. Visszaesett viszont a vállalkozásba és a lakásba fektetők aránya. A lakások vásárlására a megtakarítók 9 százaléka fordítja pénzét, míg saját nyaralóra, vállalkozásba 7-7 százalékuk forgatja át a megtakarítását.
