A vezető londoni üzleti napilap szerint “az a kellemetlen igazság, hogy a kommunizmus utáni átalakulási folyamat 12 évnyi gazdasági reform után is még mindig befejezetlen”. A csatlakozó országok gazdaságát továbbra is burjánzó bürokrácia, veszteséges állami vállalatok és a szocializmus idejét idéző jóléti rendszerek terhelik, a vasúttól az adóhivatalig minden intézményben többen dolgoznak a kelleténél.
A Financial Times szerint a 90-es évek drámai ütemű haladása közepette az a benyomás keletkezett, hogy semmi sem állíthatja meg ezeket az országokat. A külföldi portfolió-befektetők meggyőződésévé vált, hogy nemcsak az EU-, de az eurócsatlakozás is karnyújtásnyira van, ömlött a tőke a csatlakozó országok kötvényeibe, az eurókonvergencia egyirányú útnak tűnt befektetői szempontból, és az egyetlen Csehország kivételével a pénzügyminiszterek nyilvánosan 2006-os eurócsatlakozásról beszéltek.
Azóta azonban a világgazdaság megtorpant, és ez az európai feltörekvő térségben is lassította a növekedést, problémákat teremtve a költségvetés finanszírozásában – áll az elemzésben. A lapnak a Goldman Sachs befektetési bank egyik közgazdásza azt mondta, hogy mindez “komolyan kikezdte” a Közép-Európa iránti befektetői lelkesedést.
Az elemzés szerint a 90-es években mért, 5 százalék feletti növekedések mára puszta emlékké váltak; Magyarország, Lengyelország és Csehország számára az idén még a 3 százalék elérése is nehéznek bizonyulhat, és a térségbeliek közül csak Szlovákia számíthat ennél jelentősen jobb teljesítményre.
Még az idei várható növekedések is kedvezőek az euróövezeti becslésekhez képest, hiszen a csatlakozó országok fő exportpiacának GDP-növekedése 2003-ban jó eséllyel 1 százalék alá lassul. A kormányok azonban még így sem tudják a közkiadásokat a csökkenő növekedésnek megfelelően mérsékelni. Willem Buiternek, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) főközgazdászának megfogalmazása szerint a négy országban megszűnőben van az ellenőrzés a költségvetések felett – írta a Financial Times.
A lap szerint Magyarországon az idei államháztartási hiány a hazai össztermék 5,5 százaléka körül várható, Csehországban elérheti a 7 százalékot; Szlovákia és Lengyelország is mintegy 5 százalékot vár. Ennek alapján “ambiciózusnak” tűnik, hogy Magyarország és Szlovákia 2006-ra tervbe vette a 3 százalékos maastrichti felső határ teljesítését – áll a londoni napilap elemzésében.
A Financial Times szerint ez megnehezíti ezeknek az országoknak a korai eurócsatlakozását is, különösen azután, hogy az EU bizottsága is éppen most jelezte: nem javasolja az új tagok felvételét, mielőtt azok államháztartási helyzete stabilizálódik.
A lap szerint valószínű, hogy az eurócsatlakozás az EU-bővítéssel ellentétben szakaszosan megy majd végbe; egyes új EU-tagországok előbb, mások később lesznek tagjai a valutauniónak. Willem Buiter, az EBRD főközgazdásza azt mondta: az eurócsatlakozásban a kis balti országok és Szlovénia előnyt élveznek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
