Belföld

Az alacsony jövedelműeket sújtják az áremelések

Az adókedvezmények és az áfakulcsok változása a gazdaságkutatók szerint elsősorban a lakossági keresletet szűkítik , az alacsony jövedelmű háztartásoknál jövőre a fogyasztás csökkenéséhez is vezethetnek. A kormány cáfolja, hogy a mostani áremelés tovább gerjesztené a jövő évre tervezett 4,5-5 százalékos inflációt.

A hatósági árak emelkedése és az áfakulcsok változása, illetve az átsorolások a gazdaságkutatók szerint megállítják a dezinflációs folyamatot, a fogyasztói árak növekedését pedig jövőre várhatóan 0,5-1 százalékponttal emelik. “Úgy tűnik, hogy a kormány számára az egyensúly helyreállítása hangsúlyosabb a szerényen, de enyhén gyorsuló árszínvonal növekedéssel szemben” – jegyezte meg Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója.


Gulyás Erika helyettes kormányszóvivő ugyanakkor cáfolta, hogy a mostani áremelés tovább gerjesztené a jövő évre tervezett 4,5-5 százalékos inflációt. Elmondta: az infláció tervezésénél már kalkuláltak a mostani átlagos 9 százalékos áramár-emelés továbbgyűrűző hatásaival. A helyettes szóvivő megerősítette, hogy 2004-től a villamos energiát 23 százalékos áfa terheli, az Európai Unióban alkalmazott rendszernek megfelelően.


A GKM szerint az augusztus elsején esedékes villamosenergia-áremelés egy átlagos magyar háztartás számára az idén 2700 forint többletkiadást jelent.


Hegedűs Miklósaz MTI-nek elmondta: jövőre a reálkeresetek növekedése a mérhetőség határán, egy százalékon belül marad. Véleménye szerint a lakosság fogyasztása továbbra is bővül, azonban az idei évinél lassabban. Az idei évre prognosztizált lakossági fogyasztás-bővülés 5-6 százalék.


Hegedűs Miklós hangsúlyozta: a hatóságiár-emeléseket a kevés jövedelmű, szegényebb háztartások érzik meg leginkább. Mint mondta, fogyasztásukban nagy súllyal szerepelnek ezek a szolgáltatások.


Petsching Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa hangsúlyozta: a jövő évi kormányzati intézkedések mérséklődő hiányú, ám továbbra is költekező költségvetéshez teremtenek plusz forrásokat. A gazdasági pálya szükséges korrekciójához a kutató szerint nem elég a lakosság jövedelmének visszafogása, emellett szükség lett volna a vállalkozások jövedelmezőségének javítására is. “Ennek eddig szinte semmilyen jelét nem lehet látni” – tette hozzá.


Petschnig Mária Zita szerint az áfa-átsorolások illetve a hatósági árak emelkedése egyértelműen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, míg az adókedvezmények egy részének megszüntetése a magasabb keresetű családokat érinti kedvezőtlenül.


“A kormány jövő évi tervezett intézkedései a lakosság nominális és reáljövedelmét is csökkentik. A reáljövedelmek a legjobb esetben is legfeljebb szinten maradnak” – tette hozzá. A gazdaságkutató meglepőnek tartotta, hogy az előző kormány által hozott és az MSZP-SZDSZ kormány szerint igazságtalan, a magas jövedelműeknek kedvező, gyermekek után járó adókedvezmények rendszerén nem változtat a kabinet. “A gyermekes családok adókedvezményeinek átalakításával a tervezett szja-csökkentés is megvalósulhatott volna, ami kompenzálná a kedvezmény megszűnését is” – mondta Petschnig Mária Zita.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik