Belföld

Magabiztos középiskolások – sima út az egyetemre?

Az idén felvételiző középiskolások közül minden második biztosra vette, hogy felveszik. A legmagabiztosabbak a jogi pályára készülők. Szerdára kiderül, kinek jön be a számítása.

Áprilisban az idén felvételiző diákok fele gondolta úgy, hogy már az érettségi évében sikerül bejutnia egyetemre vagy főiskolára. Pedig a tavaly felvettek mintegy 67 százaléka a felvételi événél korábban érettségizett – derül ki a Felvételi Információs Szolgálat kutatásából. A legmagabiztosabban a jogi, legbizonytalanabbul pedig a művészeti pályákra készülők készülők vágnak neki a felvételinek.

De nemcsak ezen a téren határozottak a mai fiatalok. Már a középiskola padjában pontosan tudják, mit szeretnének csinálni az elkövetkezendő évtizedekben. A kérdőívet kitöltők 90 százaléka meg tudta mondani, melyik pályán kíván majd továbbtanulni, ráadásul 74 százalékuk egy pályát jelölt meg, és csupán 3 százalékuk hármat vagy többet.


Férfi tanárok – erősítés 

A legnagyobb pályaorientációs eltérések továbbra is a fiúk és a lányok között vannak. A műszaki, az informatikai és a katonai, rendvédelmi pályák iránt elsősorban a fiúk érdeklődnek, míg a tanári, az orvosi, a bölcsész, a gazdasági, a jogi és a művészeti pályák iránt inkább a lányok. Ugyanakkor a gyengébbik nem 5 százaléka katonai, rendvédelmi pályára készül, a fiúk 7 százaléka pedig tanárira. Ez különösen jó hír, hiszen az utóbbi évtizedekben nagyon elnőiesedett a tanári pálya.  


Szűkül a diákok érdeklődési és látóköre

Idén szembetűnő különbséget mutat a múlt évhez képest a választott szakok és karok köre. A 2002-ben végzett középiskolások érdeklődésének sokszínűségét a több megjelölt pálya bizonyítja. Mindenesetre idén is a gazdasági és a kommunikációs képzés volt a sláger, csakúgy mint tavaly.

A népszerűségi lista két első helyezettje közül egyértelműen a gazdasági pálya emelkedik ki, a diákok 22 százaléka ebben a szférában képezeli el jövéjét. A másik nagy favoritnak számító jogi pályának – ami szintén tisztes megélhetéssel kecsegteti a fiatalokat – ebben az évben viszont óriási veszteséget kellett elszenvednie: négy hely visszaeséssel a hetedik helyre került. Ez azt jelenti, hogy a diákoknak csupán 9 százaléka vágyik a paragrafusok világába.

Az informatikai pálya is veszített népszerűségéből. Két helyet csúszott vissza, éppen megelőzve e jogot. A tanári, a bölcsész és a műszaki képzések idén szépen szerepelt, mindegyik 2-2 helyezéssel előrébb lépett. A bölcsész szakok alig maradnak el a kommunikáció népszerűségétől, a diákok 13 százaléka szeretne ezekre felvételt nyerni.


Magabiztos középiskolások – sima út az egyetemre? 1


A nyolcadik helytől lefelé nincs változás a listán a tavalyi felméréshez képest. Az orvosi pálya továbbra is keveseket vonz, mindössze a középiskolások hat százalékát. Az agrárképzések csekélyke két százalékukkal zárják a FISZ népszerűségi listáját.

Dél-Alföldön orvosnak készül a diák

A diákok érdeklődési köre régiótól és lakóhelytől függően is eltéréseket mutat. A budapestiek közül például az átlagosnál többen készülnek műszaki pályára (14 százalék), a vidéki nagyvárosokban viszont az orvosi pálya népszerűbb az átlagosnál (8 százalék). A kisebb települések középiskoláiba járók körében pedig a tanári (15 százalék), valamint a katonai és rendvédelmi pályák (9 százalék) ugranak előre a népszerűségi listán..

A közgazdasági, a bölcsész és a művészeti pályák különösen vonzóak a nyugat-dunántúli diákok számára. Az orvosi pálya a dél-alföldi régióban a legnépszerűbb. A katonai-rendvédelmi pályára viszont Észak-Magyarországon készülnek a legkevesebben.


 A jövő nemzedéke

A kérdőívet kitöltő idei tizenegyedikesek közül az átlagosnál többen készülnek katonai, rendvédelmi pályákra, feltehetően ezek a képzések jövőre előreugranak a népszerűségi listán. Míg a két év múlva, 2005-ben érettségizők a művészeti és az informatikai pályákat tartották a legvonzóbbnak. 


Tudatosak és tájékozottak



Az idei felmérésben résztvevő diákok tájékozottabbak felvételei rendszer legfontosabb elemeiről, mint a tavalyi felmérésben résztvevők. Ez azt jelenti, hogy kezdik megtanulni a változásokat az érintett diákok.

A fiatalabbak kevésbé ismerik a felvételi rendszert, mint a végzősök. 32 százalékuk a jelentkezési lapok leadási határidejével sincs tisztában. A szakcsoportos besorolással kapcsolatban a tizedik évfolyamon 9 százalék, a tizenegyediken 10 százalék, a végzősök közül 33 százalék érezte magát teljes mértékben tájékozottnak.


Magabiztos középiskolások – sima út az egyetemre? 2


Jelentősen növekedett tavaly óta a tájékoztatásban fontos szerepet betöltő szervezetek ismertsége is. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda általánosan ismert a végzősök körében. A Felvételi Információs Szolgálatot a diákok 65 százaléka ismeri.

A felvételivel kapcsolatos rendezvények közül a Központi Felvételi Nyílt Nap a legismertebb, amiről a válaszadó diákok kétharmada hallott, a nyelvtanuláshoz segítséget adó Országos Próbanyelvvizsga Rendszert (OPR) pedig 55 százalékuk ismeri. A tanulók többsége a DFT – Budapest Központi Felvételi Előkészítő Évfolyamait tartja a legjobbnak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik