Belföld

Félfordulat a brókerbotrányban – ki, mikor, mit?

A Kék fény szerint a kormányváltásig történtek Kulcsár machinációi, a PSZÁF szerint pedig ezerötszázszor jelezték a rendőrségnek a szabálytalanságokat, mégsem indult korábban nyomozás.

A Magyar Televízió, az mtv Kék fény című adásában, hétfőn szenzációsnak beharangozott információkat közöltek. Az ügyben – a műsor által hivatkozott – dokumentumok elvileg új megvilágításba helyezhetnék a brókerbotrányt, ám konkrétum gyakorlatilag nem hangzott el a Kék fényben. Az új megvilágítás pedig egyáltalán nem új, mindössze arról van szó, hogy a Kék fény azt állította, Kulcsár Attila, a K&H Equities és a K&H Bank felsővezetője a tavalyi választásokig folytatta azokat a machinációkat, amelyek mögött a hatóságok eddig csalás és sikkasztást gyanítottak, de a későbbiekben esetleg a pénzmosás is megállapíthatóvá válhat. A Kék fénynek az ORFK nevében nyilatkozó Ferenczi László rendőr vezérőrnagy elmondta: elképzelhető a pénzmosás gyanúja is.


Hamis bejelentések?

A PSZÁF eddigi vizsgálatai rámutatnak: két éve a K&H Befektetési Rt. és az ABN Amro Equities állomány-átruházásával kapcsolatos bejelentések sem feleltek meg a valóságnak, sőt a felügyelethez megváltozott tartalommal került az általa elrendelt belső vizsgálat eredmé-nye is – írja a Világgazdaság. Hétfőn a PSZÁF az ORFK-hoz, a Fővárosi Főügyészséghez a korábban elutasított bejelentést kiegészítve ismét feljelentést tett (ez egyébként a Pannonplast-felvásárláshoz kötődik a Magyar Nemzet szerint), az Állami Számvevőszék számára pedig újabb információkat juttatott el.


3 és 8 milliárdos ügyletek



A Kék fény szerint Kulcsár többféle tranzakciót hajtott végre, ezek között szerepeltek átutalások off-shore cégeknek, illetve máig ki nem derített tulajdonosi körbe tartózó vállalkozásoknak. Az átutalások hárommilliárd forintot tettek ki a tévéműsor szerint, és tavaly márciusban, vagyis a kormányváltás előtti hónapokban zajlottak utoljára.

Egy másik üzletben mintegy 8 milliárd forintnyi összegről volt szó, amely feltehetőleg értékpapír-vásárlásokkal függött össze, és amelyekben az eladók sohasem kapták meg a vevők által kifizetett ellenértéket – közölte a műsor. Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterelnökségi államtitkár ezzel kapcsolatban ismét leszögezte, hogy a PSZÁF-vizsgálatoknak már korábban fényt kellett volna deríteniük ezekre a tranzakciókra, de ez nem történt meg.

1500 pénzmosási gyanú?

Ehhez kapcsolódik a Világgazdaság információja, amely a PSZÁF közleményén alapul, s Tóth Andrásnak egyfajta válaszként is szolgálhat. Eszerint a K&H Equitiesnél olyan szándékos, szervezett bűncselekmény gyanújáról van szó, amelyet szakmai ellenőrzéssel és felügyeleti eszközökkel nem lehet kiszűrni, célravezető eszközeik csak a nyomozó hatóságoknak vannak – fogalmaz közleményében a PSZÁF.

A felügyelet emlékeztet, hogy az általa megfogalmazott gyanú ellenére az ORFK az idén június 30-án megtagadta a büntetőeljárás lefolytatását. A K&H-nál annak ellenére sem került sor rendőrségi vizsgálatra, hogy az elmúlt négy és fél évben ezerötszáz, pénzmosás gyanújával kapcsolatos bejelentés érkezett az ORFK-hoz.


Egy különös off-shore cég


A Magyar Nemzet az üggyel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint a K&H Bank többször is félrevezette őket az elmúlt évek vizsgálatainál. A Magyar Nemzet részletes off-shore céglistát is közöl azokról a vállalkozásokról, amelyek kapcsolatban álltak a K&H Bankkal, illetve az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt.-vel, amely a Pannonplast-ügy kapcsán vált országosan ismertté. E cégek között van a wilmingtoni bejegyzésű Ashmore Investments Llc., amelyet a Magyar Nemzet szocialista politikusokkal hoz összefüggésbe. Az Ashmore ugyanis tulajdonos volt olyan cégekben, ahol szocialista politikusok különböző tisztségeket vállaltak.

Az Ashmore-ról a Magyar Hírlap is ír. A lap szerint Libéria konzulátusának székhelye azonos a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Rt.-ével, a budapesti Rege utcában, a Panoráma tulajdonosa pedig az off-shore cég, vagyis az Ashmore. A Panoráma igazgatósági elnöke Karl Imre volt MSZP-képviselő, Libéria tiszteletbeli konzulja Magyarországon Nagy Károly, aki a Népszabadságnak korábban elmondta: Kulcsár Attilát azért választották a konzulátus sofőrjének, mert ő volt a K&H Bankban az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó ügyek megbízottja, és Libériának komolyan szándékában áll politikailag és gazdaságilag terjeszkedni Európában. (Libériában egyébként hétfőn a BBC szerint 90, a CNN szerint 50 ember halt meg a polgárháborús állapotok következtében.)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik