Az egyes intézmények felvételi ponthatárai nem összehasonlíthatóak – hangsúlyozta Csépai János, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem felvételi projectjének igazgatója. Mint mondta, ahhoz lehetne hasonlítani a problémát, mintha a golfjátékosok különböző pályákon elért eredményeit próbálnánk összevetni. Ez nem lehetséges, mert nincsenek sztenderdizálva a pályák.
GOLYA
A GOLYA a felvételi eredményeket feldolgozó számítógépes rendszer. A központi szerver az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodában üzemel, míg az egyes felsőoktatási intézményekben helyi szerverek és munkaállomások működnek.
Jelentős eltérések adódnak a hazai felsőoktatási felvételiken abból, hogy például az egyes intézmények milyen típusú nyelvvizsgát jutalmaznak felvételi pluszpontokkal. Sok helyen elfogadják az A-típusú nyelvvizsgát is, másutt nem. Így fordulhat elő, hogy ugyanaz a felvételiző ugyanazzal a dolgozattal az egyik egyetemen 110 pontot ért el, a másikon 113-at.
Tovább nehezíti az összehasonlítást, hogy az intézmények jelentékeny része él törvény adta lehetőségével, és nappali tagozaton is engedélyezi a középiskolából hozott pontszámok duplázását. Csépai János szerint az a tapasztalat, hogy a középiskolában hosszabb idő alatt, „hazai pályán” elért eredmények duplázása általában magasabb felvételi pontszámot eredményez, mint az írásbeli dolgozat adott évben egyszeri megmérettetése során megszerzett pontok és a hozott pontok összege. Ez olyannyira így van – tette hozzá -, hogy például a Közgázon, ahol négyszeres a túljelentkezés, a duplázás engedélyezése – figyelembe véve a nyelvvizsgapontokat is – 120 pont feletti ponthatárt eredményezne.
Próbaköröket futnak
Az egyes intézmények csak azoknak a felvételizőknek a számát ismerik, akik első helyen jelölték meg ezt az egyetemet, főiskolát. Egy adott ponthatár mellett a második, harmadik helyen „érkezők” számáról csak akkor értesülnek, ha már lefutott a GOLYA program. Éppen ezért a hivatalos felvételi eredmények kiadását több iterációs futtatás előzi meg, hogy az intézmények felvételi ponthatárai és keretszámai összhangba kerüljenek.
Az egy intézménybe jelentkezők eredményei ellenben jól összehasonlíthatóak, hiszen ugyanabban az évben mindenkinek ugyanazt a feladatot kell teljesítenie. Az egyes évek eredményeinek összehasonlítása azonban már nem ilyen egyszerű – mondta Csépai János. Hozzátette: a gazdasági felsőoktatásban például az egyes évek felvételi pontszámai jórészt attól függenek, hogy a matematika írásbelin előfordul-e meglepő feladat. Mert ha igen, akkor általában gyengébbek az eredmények, míg a szokásos feladatsorokat jól teljesítik a diákok.
A diákok részéről a felkészülésen túl a legfontosabb feladat a felvételi lapon a kiválasztott egyetemek, főiskolák sorrendjének “helyes” (vagy inkább kívánatos) megjelölése. A számítógépes rendszer ugyanis úgy működik, hogy a felvételizőt a megadott intézmények sorrendjében az első olyan helyre besorolja, ahová a pontszáma elegendő. Az intézmények oldaláról úgy fogalmazható meg a feladat, hogy mindenkit fel kell venni, aki elérte a pontszámot, s máshová még nem vették fel.
