Belföld

Egyetemi felvételi – hol a (pont)határ?

admin

2003. 07. 22. 13:00

Felvételi paradoxon: ugyanaz a felvételiző, ugyanazzal a dolgozattal az egyik egyetemen több pontot érhet el, mint a másikon.

Az egyes intézmények felvételi ponthatárai nem összehasonlíthatóak – hangsúlyozta Csépai János, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem felvételi projectjének igazgatója. Mint mondta, ahhoz lehetne hasonlítani a problémát, mintha a golfjátékosok különböző pályákon elért eredményeit próbálnánk összevetni. Ez nem lehetséges, mert nincsenek sztenderdizálva a pályák.


 GOLYA

A GOLYA a felvételi eredményeket feldolgozó számítógépes rendszer. A központi szerver az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodában üzemel, míg az egyes felsőoktatási intézményekben helyi szerverek és munkaállomások működnek.  

Torzít a nyelvvizsga és a duplázás


Jelentős eltérések adódnak a hazai felsőoktatási felvételiken abból, hogy például az egyes intézmények milyen típusú nyelvvizsgát jutalmaznak felvételi pluszpontokkal. Sok helyen elfogadják az A-típusú nyelvvizsgát is, másutt nem. Így fordulhat elő, hogy ugyanaz a felvételiző ugyanazzal a dolgozattal az egyik egyetemen 110 pontot ért el, a másikon 113-at.


Tovább nehezíti az összehasonlítást, hogy az intézmények jelentékeny része él törvény adta lehetőségével, és nappali tagozaton is engedélyezi a középiskolából hozott pontszámok duplázását. Csépai János szerint az a tapasztalat, hogy a középiskolában hosszabb idő alatt, „hazai pályán” elért eredmények duplázása általában magasabb felvételi pontszámot eredményez, mint az írásbeli dolgozat adott évben egyszeri megmérettetése során megszerzett pontok és a hozott pontok összege. Ez olyannyira így van – tette hozzá -, hogy például a Közgázon, ahol négyszeres a túljelentkezés, a duplázás engedélyezése – figyelembe véve a nyelvvizsgapontokat is – 120 pont feletti ponthatárt eredményezne.


 Próbaköröket futnak 

Az egyes intézmények csak azoknak a felvételizőknek a számát ismerik, akik első helyen jelölték meg ezt az egyetemet, főiskolát. Egy adott ponthatár mellett a második, harmadik helyen „érkezők” számáról csak akkor értesülnek, ha már lefutott a GOLYA program. Éppen ezért a hivatalos felvételi eredmények kiadását több iterációs futtatás előzi meg, hogy az intézmények felvételi ponthatárai és keretszámai összhangba kerüljenek. 

A meglepő példák csökkentik a ponthatárt


Az egy intézménybe jelentkezők eredményei ellenben jól összehasonlíthatóak, hiszen ugyanabban az évben mindenkinek ugyanazt a feladatot kell teljesítenie. Az egyes évek eredményeinek összehasonlítása azonban már nem ilyen egyszerű – mondta Csépai János. Hozzátette: a gazdasági felsőoktatásban például az egyes évek felvételi pontszámai jórészt attól függenek, hogy a matematika írásbelin előfordul-e meglepő feladat. Mert ha igen, akkor általában gyengébbek az eredmények, míg a szokásos feladatsorokat jól teljesítik a diákok.


A diákok részéről a felkészülésen túl a legfontosabb feladat a felvételi lapon a kiválasztott egyetemek, főiskolák sorrendjének “helyes” (vagy inkább kívánatos) megjelölése. A számítógépes rendszer ugyanis úgy működik, hogy a felvételizőt a megadott intézmények sorrendjében az első olyan helyre besorolja, ahová a pontszáma elegendő. Az intézmények oldaláról úgy fogalmazható meg a feladat, hogy mindenkit fel kell venni, aki elérte a pontszámot, s máshová még nem vették fel.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.