Az elmúlt napokban nagy visszhangot váltott ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi döntése, amely szerint a betéti társaságok beltagja nem lehet
munkaviszonyban a saját bt.-jével. A döntés nyomán az APEH ellenőrzési főosztályának osztályvezetője, Szűcsi Gáborné a FigyelőNetnek elmondta: az APEH már az LB jogegységi döntése előtt is így kezelte az ügyeket, vagyis az ellenőrzéskor kifogásolták, ha a bt.-k saját beltagjukkal kötöttek munkavállalói szerződést.
Az LB döntéséről
Betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyetlen beltagjával a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi döntése szerint – tájékoztatott a LB sajtótitkársága korábban. A LB héttagú jogegységi tanácsának Lomnici Zoltán főbíró elnökletével meghozott döntése szerint az üzletvezetésre és ennek keretében a munkáltatói jogok gyakorlására egyedül jogosult személynek és a munkavállaló személyének az egybeesése kizárja a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség érvényesülését. Az LB abban az esetben sem látott lehetőséget arra, hogy az üzletvezetésre jogosult egyedüli magánszemély beltag és a társaság között munkaviszony létesüljön, ha a társasági szerződés a munkáltatói jogkör gyakorlását a betéti társaságnál működő tagok gyűlésére, taggyűlésére ruházza. Ugyanis betéti társaságnál egyik sem tekinthető a tagok személyétől elkülönült társasági szervnek, és így nem valósul meg a munkaviszony létrejöttének az a feltétele, hogy elkülönüljön a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak személye.
A Legfelsőbb Bíróság határozatára azért volt szükség, mert az eddigi peres ügyekben a különböző bíróságok egymástól eltérő ítéleteket hoztak. Mostantól azonban a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán egységesen kezelendők az ilyen típusú ügyek, szabálytalannak minősülnek ezek a megoldások.
Ugyanakkor Szűcsi Gáborné elmondta: az LB-határozat nyomán sem kerülnek ki a társadalombiztosítás köréből a bt.-k beltagjai. Jogosultak maradnak társadalombiztosítási ellátásra, és a folyamatosság sem szakad meg esetükben. Munkavállalói jogviszonyuk ugyan megszűnik, de a tagi jogviszonyuk fennáll. Éppen ezért nem tekinthetők munkanélkülinek sem – tette hozzá a FigyelőNet kérdésére, amelyet olvasóink is megfogalmaztak.
A munkavállalói és a tagi jogviszony között több különbség is van. Így például a bt.-kkel tagi jogviszonyban állók nem számolhatnak el alkalmazotti kedvezményt és esetükben a szabadságolásnak sincs jelentősége.
Méltányos eljárás
Az APEH illetékesét arról is megkérdeztük, hogy milyen szankciókra számíthatnak azok, akik nem tartják be a rendelkezéseket. Szűcsi Gáborné elmondta, hogy az APEH területi szervei a jogegységi döntés miatt nem kezdenek külön ellenőrzéseket, a járulékellenőrzés során azonban vizsgálják a szerződések, így a munkaszerződések valós tartalmát is. Amennyiben adókülönbözet megállapítására kerül sor, a hozzá kapcsolódó szankciók méltányos elbírálására minden esetben az elsőfokú adóhatóság jogosult.
Arra a kérdésünkre, hogy hány vállalkozást érinthet Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság döntése, Szűcsi Gáborné nem tudott pontos választ adni, hiszen ilyen statisztika nem áll az APEH rendelkezésére. A helyszíni vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a bt.-k egy része eddig azt a megoldást választotta, hogy a beltagot munkavállalóként foglalkoztatja. E vállalkozások száma azonban minden bizonnyal nem számottevő – tette hozzá az osztályvezető.
Pontot tettek a végére
Korábban egyébként a tb-igazgatási szervek vizsgálták ezt a kérdéskört, de az akkori összesítésekről nincs információja az APEH-nek. Az adóhatóság 1999-ben vette át a társadalombiztosítási járulékok beszedését, azóta próbálja érvényesíteni álláspontját az ügyben – mondta Szűcsi Gáborné. Erre most a Legfelsőbb Bíróság tett pontot.
