Utoljára 1952-ben volt az ideihez hasonlóan súlyos aszály az országban. “Főleg a déli országrészen vannak olyan körzetek, ahol a tavalyi vetés ki sem kelt, mert nem kapott csapadékot a talaj” – festi le a helyzetet Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Az aszálykárok enyhítésére a kormány a múlt héten 60 milliárd forint elkülönítéséről döntött a mezőgazdasági termelők számára. Ebből azonban mindössze 10 milliárd a vissza nem térítendő támogatás, amely azoknak a gazdáknak jár, akiknél a kár mértéke meghaladja a 30 százalékot. További 50 milliárdot kedvezményes hitel formájában juttatnak a szektor azon szereplőinek, akiknél az elmúlt három év termését alapul véve a hozamkiesés meghaladja a 20 százalékot.
Állami segítség
ÉRINTETT ÁGAZATOK
• Szántóföldi gazdálkodás
• Szőlő- és gyümölcstermesztés
• Erdőgazdálkodás
• Halászat
• Fóliasátras növénytermesztők
KÁRENYHÍTÉS
• 30 százaléknál nagyobb kár esetén 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás
• 20 százalékánál nagyobb hozamkiesés esetén 50 milliárd forint 5 éves futamidejű, kedvezményes kamatozású hitel, 1 éves türelmi idővel; termelőegységenként legfeljebb 250 millió forintos hitel
“Legfeljebb gesztusértékűnek tekinthető, hogy a kárenyhítő támogatásokból hektáronként 3 ezer forintot kapnak előlegként a gazdák” – véli Csikai. “Ha az időjárás nem változik, a kár naponta növekszik. A végleges mértéket majd az őszi betakarítások után lehet megmondani, de már ma látszik, hogy a kár alsó határa 100-120 milliárd körül lesz” – véli az elnök.
“Az agrártárca a gazdáktól várja, hogy a károk pontos mértékét meghatározzák. Az biztos, hogy 1 millió tonnával kevesebb búza termett az átlagosnál, ami 30 ezer forintos tonnánkénti árral számolva önmagában 30 milliárdos kiesés ” – mondja Dékány András, a minisztérium szóvivője. Mint hozzáteszi, nincs olyan kormány, amely teljes körű kárenyhítésre vállalkozhatna. A minisztériumban most dolgozzák ki a rendeletet, amely várhatóan július 21-e körül készül el. A kormány mozgásterét persze behatárolja a költségvetés. A 3 ezer forint hektáronkénti előleg (az általános 100 hektáros gazdálkodási mérettel számolva) 300 ezer forintos azonnali készpénzhez juttatja a termelőket, a többit a betakarítás után kaphatják meg.
A kormány ráadásul két okból is preferálja a hitelkonstrukciót. Egyrészt ezzel a lehetőséggel csak azok élnek, akik ténylegesen újra akarják kezdeni a gazdálkodást, másrészt a költségvetést is kevésbé terheli, hiszen csak a kamattámogatást kell fizetni. A gazdáknak további segítség, hogy januártól a gabonára hektáronként 40 ezer forintos támogatást fizet az Európai Unió.
“Egyáltalán nem biztos, hogy a januárt mindenki gazdálkodóként éri meg” – mondja keserűen Csikai Miklós. Legkorábban augusztusban juthatnak előleghez a gazdák, a mérték azonban nem elég arra, hogy ősszel újra kezdjék a gazdálkodást. A rendelet még ugyan nem készült el, de a bankok becslése szerint a gazdák 7 százalék körüli nettó hiteldíjjal számolhatnak. Csikai szerint azonban 2-3 százalékos kamatszint lenne az, amivel még piacon tudnának maradni. A kamara javaslata szerint – ezt el is küldték a kormánynak – hosszú távú, 10-15 éves futamidejű hitelre lenne szükség, amiből a jelenlegi kölcsöneiket kifizethetnék a gazdálkodók. Az elképzelés szerint mintegy 100 milliárd forint államkötvény-kibocsátással lehetne a hitelek forrásához jutni, a kamattámogatás pedig csak évi mintegy 4 milliárd forintba kerülne.
Utolsó esély
A támogatások értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az idei aszály az utolsó unión kívüli “katasztrófa” a magyar mezőgazdaságnak. “A közösség tagjaként Brüsszel lesz illetékes az agrárium ilyen jellegű problémájának kezelésében is” – hangsúlyozza Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. Élelmiszeripari Elemzések Központja igazgatója. Az aszálykár a termékpálya magasabb szintjén lévőknek is problémát okoz, hiszen a gazdáknak az az érdeke, hogy minél később értékesítsék a termékeiket. “Egyrészt az egész térségünket sújtó aszály miatt várhatóan kitűnő exportlehetőségek nyílnak meg, másrészt bevételeikből könnyen lehetne következtetni termésük mennyiségére is, márpedig a kárenyhítésre az idén is joggal számítottak. Az árak amúgy is szépen emelkednek, nincs hova sietni” – teszi hozzá Fórián.
Ugyanakkor a termékpálya magasabb szintjén lévők körül tovább szorul a hurok, hiszen az alapanyagok kisebb kínálatából adódó költségemelkedésüket az erős pozícióban lévő kereskedelem torkán kellene lenyomniuk. Erre csak a tényleges költségemelkedésnél kisebb arányban volt lehetőségük. “Az áremelkedés mértéke várhatóan az infláció körüli szintet fogja elérni” – prognosztizálja az élelmiszer-ipari szakértő.
