Belföld

A Mol a legnagyobb Közép-Európában – interjú Mosonyi Györggyel

admin

2003. 07. 18. 16:30

A Mol vezérigazgatóját, Mosonyi Györgyöt a horvátokkal csütörtökön aláírt tulajdonszerzési szerződés távlati hatásairól kérdezte a FigyelőNet.

•  A Mol régóta hangsúlyozza, hogy regionális szerepre tör, és ebben komoly szerepet szán a délkelet-európai piacoknak is. Milyen lépéseket terveznek a mostani INA-szerződés aláírása után Horvátországban és a környező délszláv államokban?

– Először is hadd szögezzem le, hogy a most aláírt szerződés stratégiai szövetségről szól: a két cég, a Mol és az INA összehangolja tevékenységét

és együttműködik, illetve együttesen lép fel különböző piacokon. Az INA-nak Horvátországban 399 benzinkútja van, Szlovéniában hat töltőállomása, és Bosznia-Hercegovinában is 36 kutat üzemeltet. Ez a 441 kút immár a Mol-csoporttal működhet együtt, ami azt jelenti, hogy a Mol, a Slovnaft és az INA együttesen immár több mint 1230 benzinkúttal rendelkezik a térségben.

•  Ez már megközelíti a legnagyobb rivális, az osztrák OMV méreteit is…

– Megközelíti, de a két cég szerkezete más: az OMV mintegy 1700 kutat üzemeltet, de főleg Ausztriában és Németországban. Ezzel szemben a Mol csoport Közép-Európára koncentrál, amelyet mi Ausztria nélkül értünk. Ez azt jelenti, hogy az így értelmezett régióban a Mol csoport lett a legnagyobb olajvállalat a tegnapi szerződés nyomán. Azt is hozzá kell tennem, hogy a Mol kútjai növekvő piacokon működnek, míg az OMV német és ausztriai töltőállomásai nem sorolhatók ebbe a kategóriába.

•  A Mol bejelentése szerint immár kilenc országban vannak jelen. Hogyan alakul a csoport jelenléte, és mely államok piacára léptek be eddig?

– A Slovnaft révén jelen vagyunk Lengyelországban, Csehországban és természetesen Szlovákiában. A Molnak saját kútjai működnek Magyarországon, Romániában, Szlovéniában és Ukrajnában. Az INA pedig a már említett Szlovénia mellett otthonában, Horvátországban erős, továbbá Bosznia-Hercegovinában is képviselteti magát. Ez azonban csak a kiskereskedelmi üzemanyag-forgalmazásra vonatkozik. A kutatás és termelés ágazataiban a Mol többek között jelen van Oroszországban, Pakisztánban és Jemenben, az INA pedig Szíriában és Afrikában, elsősorban Angolában rendelkezik pozíciókkal.

•  A Mol fejlesztéseket is ígért az INA-nak. Milyen beruházásokat terveznek Horvátországban, illetve például Bosznia-Hercegovinában?

– A fejlesztések több létesítményt, így elsősorban a két horvátországi INA-finomítót érinthetik. A rijekai és a sisaki létesítmény technológiai fejlesztéséről (és nem kapacitásbővítéséről) van szó. Az európai uniós szabványok 2005-től ugyanis kisebb kéntartalmú, illetve kevesebb aromás vegyületet tartalmazó üzemanyagok gyártását írják elő. Az ehhez szükséges beruházások igen fontos elemei a fejlesztéseknek, de a kiskereskedelmi ellátás minőségjavítása is lényeges feladat.

•  Milyen erőt képvisel majd együttesen a Mol és az INA?

– A két cég együttesen hárommilió tonna olajat termel, a földgáztermelés pedig ötmilliárd köbmétert tesz ki. A Mol évi egymillió, az INA viszont kétmillió tonna olajat termel ki egymagában. A gáz esetében a Mol 3 milliárd köbméteres mennyisége nagyobb, mint az INA kétmilliárd köbméteres termelése.

•  A horvát sajtó olyan aggodalmaknak is hangot adott, miszerint a Mol-Jukosz szerződéssel és a Mol horvátországi terjeszkedésével az orosz Jukosz mamutcég jelenik meg a délszláv országban. Erről mi az Ön véleménye?

– Nevetséges spekulációnak tartom ezt, ami a Mol-ellenes lobbi tevékenységének része.

•  Az elmúlt napokban ismét felerősödtek a hírek egy esetleges szövetségről, együttműködésről a lengyel PKN Orlen, az osztrák OMV és a magyar Mol között. A PKN vezérigazgatója, Zbigniew Wrobel egyenesen „flörtölésről” beszélt…

– A Mol Rt. már 1999-ben stratégiai célnak minősítette a regionális konszolidációt. A növekvő gazdaságok olajtársaságainak a Mol szerint össze kell fogniuk Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és a délkelet-európai térségben. Erre a versenyképesség és a hatékonyság javítása érdekében is szükség van. Ebben jelent nagy előrehaladást a Mol-Slovnaft-INA-együttműködés, de hogy a következő lépés mi lesz, az a jövő zenéje…

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. szeptember 21.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) és Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) ügyvezető igazgatója (az autóban) a Mercedes-Benz gyár összeszerelő üzemében Kecskeméten 2017. szeptember 21-én. Ezen a napon letették az autógyár közvetlen szomszédságában felépülő új képzési központ alapkövét.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.