Belföld

Forintos kérdések – merülésre felkészülni!

admin

2003. 07. 18. 11:27

Újra lejtőn a forint, ezúttal még nehezebb lesz megállítani. A kormány továbbra is halogatja a költségvetési kiadások visszafogását, a deficit nőttön-nő, a külföldi tőke inkább távozik.

Rövid ideig tartott a forintpiac átmeneti megnyugvása. Amikor már kezdett volna konszolidálódni a hazai valuta helyzete, és az állampíparpiacra is visszaszivárogni látszottak a külföldi befektetők, akkor újra kiderült: költségvetési megszorításokról csak ígéretek szintjén eshet szó. Ha pedig hiányzik a kormányzati eltökéltség – és ráadásul még koalíciós válsághoz is vezethetnek a viták – akkor a piacon ismét a bizonytalanság és a csalódottság a meghatározó.

Reuters-felmérés

 

A Reuters júliusi elemzői felmérése szerint sem várható, hogy a forint a közeljövőben visszataláljon az euróval szemben megjelölt 250-260-as sávba, legfeljebb az év végére erősödhet meg kissé, és akkor is csak a kívánatos tartomány felső szélét fogja súrolni (259-260 forint lehet). Ezzel együtt az MNB (és a kormány) inflációs célkitűzését tarthatónak mondják az elemzők – legalábbis ami a 2004. végi sarokszámokat illeti. Idén ugyanis a megcélzott 4,5 százalékos decemberi (év/éves) árszínvonal-emelkedés helyett 4,9 százalékra módosult a piaci konszenzus, jövőre pedig 4,3 százalékra számítanak az elemzők (ami még éppen belefér a 2,5-4,5 százalékos célsávba). Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban jóval szkeptikusabb a piac: a Reuters-konszenzus idén 5,4, jövőre 4,2 százalékos GDP-arányos deficittel számol.
A felmérés az euró bevezetésének lehetséges időpontjára is kitér, igaz, egyelőre kevés elemző vállalkozott a bejelentett 2008-as csatlakozás realitásának megítélésére. Hatból négyen teljesíthetőnek vélik a dátumot, ketten viszont egy-két éves csúszást tartanak valószínűnek. Az eurócsatlakozást megelőző ERM-2 árfolyamrendszerbe lépést már többen megkérdőjelezték: hárman is egy-két éves késést jeleztek a 2004-es csatlakozáshoz képest. Mindazonáltal a kormány nyilván mindent megtesz majd a kitűzött dátumok betartása érdekében, hiszen az EU-bővítés történetében nem volt még példa a céldátumok elvétésére. 

A számháború elkezdődött 

Medgyessy Péter, László Csaba és Járai Zsigmond szerdai közös fellépése világossá tette, hogy a piaci szereplők, a gazdaság elemzői és a külföldi befektetők által rég áhított megszorító intézkedések idén és jövőre is elmaradnak. Helyettük inkább a bevételek (például bizonyos adóterhek) növelésével próbálja a pénzügyi kormányzat az államháztartás defricitjét kordában tartani, ám az elemzők szerint ez így sem fog sikerülni.

Az idei hiányt például a GDP 4,8 százalékára teszi a kormány (végérvényesen lemondva a korábban tarthatónak mondott 4,5 százalékról), ehhez képest a hazai és külföldi elemzők legalább 5,4-5,5 százalékot tekintenek reálisnak. A jövő évi prognózisokat illetően hasonlóan jelentős az eltérés: a pénzügyminisztérium 3,8 százalékos hiányt jósol a büdzsének, a FigyelőNet által megkérdezett szakemberek 4,5-4,7 százalékosat.

Ilyen körülmények közepette nem meglepő, hogy a forint nem akar engedelmeskedni az euróval szembeni 250-260-as jegybanki elvárásnak. Szerda óta folyamatosan drágul az euró: a szerdai záráskor 262,55/75 forinton, csütörtökön este 264,50/90 forinton, péntek délelőtt pedig már 265 forint felett jegyzik az uniós valutát. Az általános vélekedés szerint ezúttal aligha lehet átmeneti gyengülésről beszélni, az árfolyam most valószínűleg meg sem áll a 270-es szintig, és elképzelhető, hogy egy ideig ott is ragad.


Mit tehet az MNB?

A kormányzati célok (elsősorban a kitűzött infláció) teljesíthetősége miatt a túl gyenge (a korábban kommunikált 250-260-as árfolyamnál gyengébb) forint visszaerősítésének egyik eszköze a jegybanki alapkamat további emelése lehet. Érdekes módon azonban a hét elején tartott diszkont kincstárjegy aukciók azt mutatták, hogy a piac már inkább (50 bázispontos) kamatcsökkentésre számított (a 3 hónapos kincstárjegy keddi aukciós átlaghozama például 9,08 százalék lett, az előző heti 9,42 százalékhoz képest), ami az azóta eltelt napokban „kiárazódni” látszik a papírokból. Helyette akár kamatemelési várakozások is erőre kaphatnak, bár a Reuters-felmérés szerint ez talán elkerülhető lesz.

Mindenesetre az látszik, hogy egyre kiszámíthatatlanabb a monetáris folyamatok alakulása, és a jegybank eszköztára is kifogyóban van. Az állampapírpiacon gyér a forgalom, a hatalmas kamatkülönbözet ellenére sem ömlik az országba a külföldi tőke. Ha nincs is tömeges kötvény- vagy forinteladás, de a vételi szándék is gyenge, akkor a stagnálás és a kis üzletek is erős nyomást gyakorolhatnak az árfolyamokra. Ráadásul a forint sérülékenységét kihasználva egyes elemzők szerint újabb spekulációs rohamot sem lehet kizárni, ami végképp nehéz helyzetbe sodorná a pénzügyi kormányzatot.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.