Belföld

A Mol nyert – tulajdont szerezhet az INA-ban

admin

2003. 07. 17. 14:46

A Mol győzött a horvát magánosítási pályázaton. Osztrák riválisát megelőzve vásárolhatja meg a privatizálandó cég tulajdonrészét, akárcsak korábban az OTP Bulgáriában.

A zágrábi kormány döntése nyomán a Mol nyerte azt a privatizációs pályázatot, amely a horvát olajipari társaság, az INA 25 százaléka és még

egy részvény eladására vonatkozott. A zágrábi döntést a Reuters hírügynökség már egy nappal korábban szinte biztosra vette, jóllehet korábban a horvát ellenzék tiltakozott az ellen, hogy a választások előtt ilyen nagy horderejű kérdésben döntés szülessen.


A négy legerősebb ellenzéki párt vezetője az MTI-Eco szerint ultimátumszerű felszólítást intézett Racan kormányfőhöz, hangsúlyozva, hogy őt vonják majd felelősségre, ha az üzlet Horvátország számára előnytelennek bizonyul. A hírek szerint a parlament holnap rendkívüli ülésen foglalkozik az INA privatizálásával.

A privatizációs szerződést mindenesetre csütörtök délután ünnepélyes keretek között aláírták Ivica Racan horvát és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök jelenlétében.


Mit nyer a Mol? 

Az ügylet révén a Mol bővítheti importját, hozzájut az adriai kikötőkhöz, és ugródeszkát szerez az eladáshoz a balkáni térség további országai felé, amelyek ugyan fejletlenek, de gyors növekedési potenciállal rendelkeznek. A Mol gyakorlati-lag irányító szerephez jut az INA-ban, mivel vétőjogot szerez, tehát a cég stratégiai, pénzügyi döntéseit ellenőrizheti. A másik oldalon viszont meg kell tartania az INA 16 ezer dolgozóját a következő három évben és mintegy 400 millió dollárt kell beruháznia, hogy EU-szintre hozza fel az INA két elavult finomítóját – írja az Econews. A Mol az INA és a szlovák Slovnaft finomítója révén Közép-Európa olajpiacán vezető szerephez jut, és közel kerül stratégiai célja megvalósításához, hogy a Balti-tengertől az Adriáig terjedő in-tegrált üzletet építsen ki. Tavaly az INA 1,34 millió tonna nyers-olajat és 1,8 milliárd köbméter földgázt termelt, finomítói pedig 5,03 millió tonna petrolkémiai terméket állítottak elő, a felét a Mol kibocsátásának.

Többet kínált a Mol


A Mol 505 millió dolláros ajánlata sokkal kedvezőbb volt, mint a rivális OMV-é. Az osztrák cég 85 millió dollárral kevesebbet, mindössze 420 millió dollárt ajánlott. (A “kedvező” kitétel persze a horvát kormány szempontjából igaz, a Mol részvényesei és egyes elemzők ugyanis sokallották a magyar cég ajánlatát.) A schwechati finomító kapacitásaira építő bécsi társaság egyébklént a Mol legfőbb konkurensének számít a kelet-közép-európai térségben, többek között Magyarországon is erős pozíciókat épített ki.

Az OMV – hivatalosan meg nem erősített információk szerint – utólag megpróbálta módosítani ajánlatát, ám ez a törekvése nem járt sikerrel, amúgy pedig a pályázat lebonyolításának szabályzatával sem volt összeegyeztethető. A horvát kormány ezért is döntött a magyar ajánlat mellett, amely pénzügyileg feltétlenül kedvezőbb volt számára. Ivica Racan horvát kormányfő egyébként már néhány nappal ezelőtti nyilatkozatában előre jelezte a Mol számára pozitív döntést.

Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy az INA-ért végül versenybe sem szállt az utolsó körben az orosz Rosznyeft olajcég. Pedig szintén felkérte a horvát kormány, hogy tegyen ajánlatot a délszláv olajvállalat 25 százalékára.


 Mol, immár kilenc országban

A FigyelőNethez is eljuttatott közleményében a Mol hang-súlyozza: a horvát kormánnyal kialakított partnerség, amely magába foglalja majd a Mol által irányított Slovnaftot, a vezető szlovák olajipari társaságot is, tovább fogja erősíteni Közép-Európa vezető olaj- és gázipari
csoportját. A Mol jogosult kinevezni a felügyelő bizottság
és az ügyvezető testület két-két tagját. Az INA privatizációjáról szóló törvény a privatizáció további lépéseit is meghatározza, beleértve egy 15 százalékos
részesedés nyilvános forgalomba hozatalon keresztüli értékesíté-sét. Bár a Molnak nincs elő-vásárlási joga, illetve előre biztosított irányítói pozícióhoz jutása, ugyanakkor nincs is kizárva, hogy a jövőben növelje
részesedését, amennyiben ilyen lehetőség felmerül. A Mol vállal-ta, hogy a tranzakció zárását követő 5 éven belül nem értékesíti a részvényeket. A
tranzakció zárásának feltétele a versenyhivatali engedélyek megszerzése. A partnerség piacvezető pozícióval rendelkezik majd Horvátországban, Magyar-országon, Szlovákiában, valamint erős pozícióval Bosznia-Hercego-vina és a Cseh Köztársaság területén. A Mol-INA-Slovnaft együttes finomítói kapacitás 450 ezer hordó/nap lesz és kilenc országban több mint 1200 töltőállomással rendelkezik majd. A partnerek bizonyított szénhidrogén-készlete megha-ladja majd az 500 millió boe-t (hordó olajegyenértéket), együt-tes termelése pedig a 160 ezer boe/napot (évente több mint 3 millió tonna kőolaj és közel ötmilliárd köbméter
földgáz). 

Regionális konszolidáció előtt


Ugyancsak fontosnak tűnik a lengyel sajtóban megjelent néhány hír: a Mol és az OMV versenyfutása ennek fényében ugyanis egészen másként tűnik fel. A lengyel források, így például a PKN Orlen lengyel nemzeti olajtársaság vezérigazgatója szerint – akit a BusinessWeek idézett a hónap elején – ugyanis magyar-osztrák-lengyel összefogás készül, amely a PKN-t, a Molt és az OMV-t tömörítené egyetlen szövetségbe.

A Mol szempontjából ezek után érdekesen alakulhat a kelet-közép-európai játszma: nyilvánvaló ugyanis, hogy a nagy nyugati és az egyre nagyobb orosz olajcégekkel szemben nem sok esélyük van a kis közép-európai társaságoknak az önálló fennmaradásra. Éppen ezért, ha versenyben akarnak maradni, előbb-utóbb össze kell fogniuk. Az összefogás időpontjáig persze ezek a cégek igen nagy versenyben vannak egymással is. Megfigyelők szerint az OMV kelet-nyugati terjeszkedése és a Mol észak-déli expanziója éppen jól jön majd a készülődő partnereknek, és a mostani privatizáció a későbbi iparági konszolidáció idején jelenthet majd előnyt a magyar társaságnak.


A horvát ellenzék az oroszoktól tart


Persze ez csak az egyik szcenárió, hiszen a horvát ellenzék éppen attól tartott korábban, hogy a Mollal nem az OMV lép majd be a horvát olajpiacra, hanem a stratégiai szerződésekkel hozzá kötődő orosz mamutcég, a Jukosz nyer teret a délszláv térségben. Ezt a tézist azonban erősen gyengítik az utóbbi napok hírei, miszerint a Jukosz ellen egyre kiterjedtebbé válik az oroszországi nyomozás, amelyet a főügyészség indított. A Jukosz elleni nyomozás mögött sokan Vlagyimir Putyin orosz elnököt sejtik, aki állítólag nem nézte jó szemmel, hogy Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz főnöke egyre nyilvánvalóbb politikai ambíciókat dédelgetett.

A Molnak nem a horvátországi privatizáció lesz az első külföldi vállalatfelvásárlása. A magyar cég nemrégiben szerzett befolyást a szlovák Slovnaftban. A Mol tervei között van a szerb Beopetrol megszerzése is, itt




egy szlovén céggel, a Petrollal közösen pályázik a magyar társaság. A szerbiai privatizáció azonban nem tűnik egyszerű „menetnek”: a magánosítás határidejét éppen a napokban hosszabbította meg a belgrádi komány.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Debrecen, 2016. november 23.
Dézsi Ágnes háziorvos influenza elleni védőoltást ad be egy páciensnek Debrecenben 2016. november 23-án. Az idei szezonban a 60 éven felüliek és a rizikócsoportba tartozók védőoltásához 1,3 millió adag térítésmentes influenza elleni oltóanyag áll rendelkezésre.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.