A kockázatokat főleg az árfolyamkilengések veszélye alapján súlyozó listán 5-től 20 pontig terjed a kockázati mutató; Magyarország 13 pontot meghaladó értékelésével kevesebb mint 1 pontnyira van a 14-15-ös szint között meghúzott válságzónától, amelyben a Bank of America(BoA) meghatározása szerint már erős a nagymértékű kilengések kockázata. A 15-ös szinten 51 százalékos a valószínűsége a valuta 5 százaléknál nagyobb, hirtelen árfolyamzuhanásának, és 19 százalékos eséllyel következhet be 20 százaléknál nagyobb leértékelődés.
Az európai feltörekvő gazdaságok közül a jelenleg érvényes kockázati listán Csehország áll a legközelebb Magyarországhoz, 11-es, közepes árfolyamkockázati szinttel. A cseh és a magyar rizikóbesorolás között van, a második, Venezuela és a harmadik Törökország, Magyarországhoz hasonlóan mindkettő a közepes kockázati szint felett. Az európai feltörekvő térségből Lengyelország áll a legjobban a Bank of America megítélése szerint; az összesen 18 európai, ázsiai és latin-amerikai feltörekvő gazdaság közül, 8-as kockázati osztályzattal hátulról a negyedik.
A Bank of America kockázatelemző csoportja Magyarországot már májusban, az ingadozási sáv középértékének június eleji gyengítése előtt a magas kockázati sáv aljára, a 14-es szintre emelte; innen sorolta vissza a mostani listán a valamivel 13 pont fölötti rizikómutatóra. A BoA londoni befektetési irodájának értékelése szerint egyébként a feltörekvő térség valutaárfolyam-kockázata csökkenőben van; Latin-Amerika kockázati szintje a jelzőrendszer egy évvel ezelőtti meghonosítása óta most a legalacsonyabb. Ázsia a legkevésbé kockázatos térség; a lista utolsó – legjobb – helyén Malajzia áll, Kína és Thaiföld mögött.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
