Tállai András szerdára hívta össze az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságának ülését, amelyen a napirendi ajánlás szerint az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. az állami számvevőszéki vizsgálatának menetéről tájékozódnának a képviselők. A meghívottak között van Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki már jelezte: munkatársaival együtt részt vesz az ülésen.
Tállai emlékeztetett: az elmúlt héten kezdeményezte az Állami Számvevőszék elnökénél, illetve a kormányfőnél, hogy rendeljenek el lehetőleg azonnal számvevőszéki vizsgálatot abban az ügyben, hogy milyen módon kerülhetett át az ÁAK Rt.-től “valószínűleg” 13 milliárd forint közpénz mindenféle pályáztatás, közbeszerzés nélkül a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégéhez, amely, “megszegve a részvénytársasággal kötött szerződést, törvénytelenül forgatta azt”.
Az ÁSZ-hoz az utóbbi napokban különféle megkeresések is érkeztek, többek között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől, továbbá a miniszterelnöktől is, hogy a Pannonplast-ügy kapcsán vizsgálja meg az állami tulajdonban lévő, illetve állami vagyonnal gazdálkodó szervek közpénzfelhasználását.
Az ÁSZ elnöke bejelentette, hogy a szervezet soron kívül lefolytatja az ÁAK gazdálkodásának vizsgálatát, amely várhatóan októberre fejeződik be. “A konkrét 13 milliárd forintnak a sorsával kapcsolatban a harmadik negyedév végén fogunk tudni választ adni, a gazdasági minisztérium működésének ellenőrzése keretében” – közölte Kovács.
Kié volt a 13 milliárd?
A Népszabadság keddi cikke szerint nem az Állami Autópálya Kezelőé, hanem a Nemzeti Autópálya Rt.-é volt az a 13 milliárd forint, amely a K&H brókercégénél forgott. A lap szerint az autópálya-építésekért felelős NA Rt. két jogcímen utalta át a 13 milliárd forintot az autópálya-kezelőnek: 3 milliárdot az M7-es informatikai fejlesztéseire, 10 milliárdot pedig a sztrádaépítések előkészítéseként zajló földvásárlásokra, mindkét esetben előlegként.
A számvevőszék elnöke július 2-án döntött arról, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetnél jelenleg folyamatban lévő átfogó ellenőrzését kiterjeszti az ÁAK vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységének ellenőrzése keretében az rt. pénzgazdálkodásának, befektetéseinek, kockázatkezelésének, az ezekre vonatkozó szabályozásoknak, a szabályozások betartásának ellenőrzésére – tájékoztat a számvevőszék.
“Vizsgálataink lefolytatásánál szem előtt tartjuk azt is, hogy azokon a területeken nem folytatunk ellenőrzéseket, ahol más állami szervek – rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok – információk alapján párhuzamosan vizsgálatot folytatnak” – áll a közleményben.
Jelentős pénzeszköz
A közeljövőben a Pénzügyminisztérium fejezet – jelenleg előkészítés alatt álló – átfogó ellenőrzése arra is kiterjed: milyen körülmények eredményezték, eredményezhetik azt, hogy állami szervek az előzetes információk alapján átmenetileg jelentős szabad pénzeszközökkel rendelkezhetnek, és azokat befektethetik.
Nincs új a nap alatt
Az ÁSZ szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy már évekkel korábban, a Honvédelmi Minisztérium fejezet vizsgálatánál, a Lupis Brókerház befektetéseivel összefüggésben szembesült hasonló, akkor a költségvetési gazdálkodás körében felmerülő problémákkal, és a megállapításokat követően szigorító intézkedések születtek. Hozzáteszik: ezekben megtiltották a központi költségvetési szervek számára, hogy átmenetileg szabad pénzeszközeiket befektetésekben forgassák.
A közlésben kitérnek arra: az ÁSZ 2002. évi tevékenységéről szóló, az Országgyűlés teljes egyetértésével elfogadott beszámolóban jelezték, hogy az államháztartás finanszírozásának modernizációja, a közszolgáltatások szektorsemleges, hatékonyabb megvalósítására való törekvés magával hozta és hozza, hogy mind több állami feladat, illetőleg közpénzfelhasználás lép ki az állami-költségvetési-intézményi keretből államháztartáson kívüli szervezetekhez.
“Ezzel összefüggésben a közpénzek felhasználásának egységes biztosítékrendszere, szorgalmazásunk ellenére, még nem alakult ki, az ezzel járó ellenőrzés hatásköri és vizsgálatszervezési gondok tavaly markánsabbá váltak.”
Az Állami Számvevőszék “változatlanul szorgalmazza az államháztartás szervezetei és az államháztartáson kívüli szervezetek, köztük magáncégek kapcsolatrendszerében kialakítandó általános garanciális feltételrendszer megvalósítását, és ellenőrzéseivel a közpénzek védelmét kívánja szolgálni”.
