Belföld

Brókerbotrány – csütörtökön ÁAK-döntés a feljelentésről

admin
admin

2003. 07. 15. 16:18

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) június 16-án közzétette a Pannonplast Rt. felvásárlásával kapcsolatos határozatát, amelynek indokolásában azt sejteti, hogy a vállalatfelvásárlás finanszírozásában aktív szerepet játszott egy állami tulajdonban álló gazdasági társaság is. A PSZÁF mind a GKM, mind pedig az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) elnökének hivatalos megkeresése ellenére megtagadta a nyilatkozatot arról, hogy az említett társaság azonos-e az ÁAK-val - írja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) abban a közleményében, amelyet a FigyelőNethez is eljuttatott. A közlemény szerint az ÁAK igazgatósága a július 17-i rendkívüli ülésen határoz a büntető feljelentésekről.

Ennek ellenére dr. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter június 17-én utasította a GKM Belső Ellenőrzési Főosztályát, hogy azonnali hatállyal végezzen ellenőrzést az ÁAK Rt.-nél – közli a tárca. A GKM csaknem egy hónap alatt saját forrásból megszerzett információk és a belső vizsgálatának köszönhetően feltárta az ÁAK szabad pénzeszközeinek kezelési szabálytalanságait. A tények ismeretében azonnal tájékoztatta Csillag István miniszter a közvéleményt és az illetékes hatóságokat, valamint személyes felelőssége okán leváltotta az ÁAK vezérigazgatóját.

Még június 20-án megszüntették az ÁAK szerződését a K& H Equities-zel és a befektetett pénzt piaci hozammal kivonták, valamint gondoskodtak a közpénz törvényes elhelyezéséről. A vizsgálat és az azzal összefüggő adatgyűjtés alapján az alábbiak állapíthatóak meg.

l. Az elmúlt években az ÁAK rendszeresen vásárolt átmenetileg szabad pénzeszközeiből állampapírokat a Kereskedelmi és Hitelbanktól. Ez az állomány 2000-2001-ben időnként elérte a 6,5 milliárd forintot is. Sem jogszabály, sem az ÁAK belső szabályai nem tiltották, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközökből értékpapírokat vásároljon a társaság, ennek során azonban a társaság vezető tisztségviselője köteles a társasági törvényben előírt fokozott gondossággal eljárni. Az ÁAK 2000. óta érvényben lévő szabályai szerint az állampapír vásárlásról a társaság vezérigazgatója külön alapítói vagy igazgatósági engedély nélkül, saját hatáskörében volt jogosult dönteni. 2002 októberében az ÁAK akkori vezérigazgatója, Bitvai Miklós szóban ajánlatot kért befektetési tanácsadásra két számlavezető bankjától, a K&H-tól és a Konzumbanktól. A befektetési szolgáltatások értelemszerűen nem esnek a közbeszerzési törvény hatálya alá. A K&H ajánlatát elfogadva 2002. november elején befektetési tanácsadásra vonatkozó keretszerződést kötött a K&H Equities Rt.-vel (KHE) anélkül, hogy erről a társaság igazgatóságát, felügyelő bizottságát vagy a tulajdonosi jogok gyakorlóját tájékoztatta volna. A keretszerződés szerint a KHE javaslatokat tett az ÁAK-nak, ám azok alapján értékpapír vásárlásra csak akkor kerülhetett sor, ha azt az ÁAK kifejezetten, ügyletenként külön írásban elfogadta. A keretszerződés alapján az ÁAK átmenetileg szabad pénzeszközeiből állampapírokat vetetett a KHE-vel.

2. 2002. decemberében a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) és az ÁAK Rt. két szerződést kötött, amelyben egyrészt az ÁAK Rt. átvállalta az NA Rt.-től az M7 autópálya felújított szakaszán az üzemi hírközlés kiépítésével kapcsolatos feladatot és megkapta az NA Rt.-től a feladat finanszírozásához szükséges 3 milliárd forintot, másrészt tízmilliárd forint előleget kapott az NA Rt.-től az autópálya-építéshez szükséges területvásárlások finanszírozására. A szerződés rögzíti, hogy az ÁAK Rt. ezt az összeget köteles elkülönített bankszámlán kezelni, s arról csak a szerződés céljából, azaz a megvásárolandó földterület vételárának kifizetése céljából rendelkezhet. A szerződés azt is előírja, hogy a bankszámlán tartott összeg után kapott kamatot olyan kiegészítő beruházások elvégzésére kell elköltenie az ÁAK-nak, amelyek kimaradtak az előző kormányzati ciklusban megkötött, az M7 felújítására vonatkozó fővállalkozási szerződésből. Az ÁAK részére ily módon átadott összegek az NA Rt. részére 2003-ban adott költségvetési támogatáson túl az autópálya építési program megvalósítását szolgálják. Bitvai Miklós az NA Rt.-vel kötött szerződéseket megszegve, a KHE közreműködésével állampapírokat, illetve befektetési jegyeket vásárolt az átadott pénzeszközökből is.

3. A vizsgálat megállapította, hogy a KHE az eredetileg vásárolt állampapírok és befektetési jegyek ellenértékéből jelentős mennyiségben részvényeket vásárolt a tőzsdén 2003. januárjától május végéig anélkül, hogy arra a keretszerződés szerint felhatalmazást kért és kapott volna az ÁAK-tól. A korábbi vezérigazgató tájékoztatása szerint március elején a KHE utólag jóváhagyatott vele részvény bizományosi szerződéseket, ezek azonban az ÁAK Rt. iratai között nem lelhetőek fel. Ugyanakkor a KHE július 9-én az ÁAK-nak átadott több száz, az ÁAK által alá nem írt értékpapír bizományosi szerződést. A vizsgálat során bekért ügyfélszámla kivonatból az is kitűnt, hogy a KHE – bárminemű tájékoztatás vagy engedély nélkül – több alkalommal jelentős összeget utalt át ismeretlen címzett(ek)hez. Ugyanakkor június 17-én a KHE az átutalt összegeknek megfelelő értékű állampapírt irt jóvá az ÁAK nála vezetett számláján. Ezzel együtt a KHE rendszeresen küldött olyan hamis kimutatásokat az ÁAK-nak, amelyek szerint az ÁAK pénze a K&H pénzpiaci és kötvényalapjában volt elhelyezve.
A rendelkezésre álló dokumentumok egyértelműen igazolják, hogy az ÁAK-nak nem volt pénzügyi kapcsolata a Pannonplast ügyben érintett cégekkel és személyekkel. A törvénytelen szerződéseket a KHE saját nevében kötötte meg.

4. A vizsgálat megállapításai alapján Csillag István miniszter 2003. június 26-án azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntette Bitvai Miklós munkaviszonyát, mert az NA Rt.-vel kötött szerződést megszegve használta a pénzeszközöket, továbbá mert a kötelező gondosság elmulasztásával, a KHE elszámoltatásának hiányával lehetővé tette, hogy a KHE, mint befektetési szolgáltató a vele kötött befektetési tanácsadási szerződést megszegve, az ÁAK jóváhagyása nélkül a saját céljainak megfelelően használja az ÁAK pénzeszközeit.

5. Mivel a PSZÁF mindennemű tájékoztatást megtagadott az ÁAK Rt. felett felügyeletet gyakorló GKM-től, annak vizsgálata kizárólag az ÁAK-ban fellelhető és a KHE-től beszerezhető dokumentumokra, valamint az elbocsátott vezérigazgató nyilatkozataira támaszkodhatott. E dokumentumok hitelességének vizsgálatára a GKM nem rendelkezik eszközökkel. Az iratok keletkezési körülményeinek vizsgálata a PSZÁF és a nyomozóhatóságok kötelessége.

A GKM saját vizsgálatainak eredményéről a minisztérium június 26-án tájékoztatta a Nemzetbiztonsági Hivatalt és az ÁAK igazgatóságát, egyúttal kötelezte az igazgatóságot arra, hogy

– végezzen kiegészítő, részletes, mindenre kiterjedő vizsgálatot az ÁAK és a KHE közötti szerződések létrejöttének körülményeiről és az ezek keretében megvalósult pénzügyi tranzakciókról, mivel a PSZÁF nyilvánosságra hozott határozata nem tisztázza a KHE felelősségét.

– az ÁAK, mint a KHE ügyfele tegyen bejelentést a felügyeletnél, és kérje annak megállapítását, hogy a befektetési szolgáltató eljárása törvényes és szerződésszerű volt-e.

– a vizsgálatot eredményeinek alapján döntsön az esetleges büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezéséről.

Ennek megfelelően az ÁAK igazgatósága és Felügyelő bizottsága elrendelte a belső szabályzatok megszigorítását, az ÁAK megtette a bejelentést a PSZÁF-nak, ugyanakkor megtámadta a PSZÁF hivatkozott határozatának az ÁAK-t érintő részét a közigazgatási bíróság előtt, és ezzel párhuzamosan kezdeményezte a Felügyeletnél, hogy az saját hatáskörben eljárva javítsa ki a határozat ÁAK-t érintő kifogásolt részét, elkészíttette a büntetőjogi szakvéleményt, amelynek alapján az ÁAK igazgatósága a július 17-i rendkívüli ülésen határoz a büntető feljelentésekről.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.