A 2004-es költségvetést érintő adójogszabályi változásokról és hazánk versenyképességének hosszabb távú javításáról tárgyalt hétfőn Csillag István a hazánkban működő multinacionális cégek képviselőivel, vállalati
Csillag István
érdekképviseletekkel, és szakmai szervezetekkel. Az üzleti szféra szereplői és a kormányzat képviselői a közeljövőben többször is tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy a 2004-es költségvetés összeállításának őszi hajrájára a kormány felmérhesse a különböző javaslatok súlyát, hatékonyságát és támogatottságát – fogalmazta meg a találkozó célját a gazdasági és közlekedési miniszter.
A tárgyalások három prioritás köré szerveződnek. Az első a gazdaság teljesítményének növelése, ehhez kapcsolódóan a költségvetés és a külkereskedelmi mérleg hiányának mérséklése és az antiinflációs politika folytatása.
Hasonlóan fontos a befektetői oldal szempontjainak, érdekeinek szem előtt tartása, Magyarország versenyképességének növelése. Nem véletlenül vetette fel nemrég Csillag István a társasági adó csökkentését, melyet azonban akkor „zsigerből cáfolt” László Csaba pénzügyminiszter. A gazdasági és közlekedési tárca vezetője a hétfői sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „több más javaslattal együtt a kormányzat vizsgálja a társasági adó csökkentéségének lehetőséget is”.
Iparűzési adó, kontra társasági adó
Ezzel párhuzamosan az is elhangzott, hogy a 18 százalékos adókulcshoz képest a kedvezményekkel kurtított, valójában befizetendő átlagos társasági adókulcs körülbelül tíz százalék. A miniszter beszámolt arról a lehetőségről is, mely szerint az iparűzési adó a társasági adóba számíthatna, így a nyereség után fizetendő adó csökkenne, de az iparűzési adóval gazdálkodó önkormányzatok bevétele nem.
Ennél jóval határozottabban beszélt viszont a középtávú tervek között Csillag István a legmagasabb, illetve az átlagos áfa-kulcs csökkentéséről. Ennek elsődleges célja: rávenni a magyar lakosságot, hogy (többek között a tartós fogyasztási cikkek piacán) itthonról szerezze be azt, amit eddig esetleg külföldön vásárolt meg. Ez egybevág az uniós elképzelésekkel is, a miniszter előrejelzése szerint 2007-re „megszülethet” a forgalmi adó maximumát szabályozó uniós határozat. (Az Európai Unió jelenleg csupán a megengedhető legkisebb áfa-kulcs nagyságát szabályozza.)
Szintén a tőke hazánkba csábításának, és megtartásnak egyik eszköze lehet, az uniós tárgyalások legszikrázóbb vitáival tarkított téma, a befektetési adókedvezmény. Ezzel kapcsolatban a kedvezményre jogosító küszöbérték csökkentésének lehetőségéről és az adókedvezmény időtartamának ötről tíz évre történő megemeléséről beszélt a miniszter cseh, illetve szlovák példára hivatkozva.
Közepes várakozások
Wolfram Klein, az NMIKK ügyvezető elnökségi tagja kifejtette, hogy a német cégek 29 százaléka az idén a tavalyinál jobb, 44 százalékuk változatlan, 27 százalékuk pedig rosszabb évet vár. A német érdekeltségű magyarországi vállalatok körében végzett felmérés szerint ezek a cégek az idén átlagosan 24,3 százalékos árbevétel-bővüléssel, és 21,6 százalékos nyereségnövekedéssel számolnak. Rámutatott, hogy tavaly a cégek ugyancsak 24 százalékos forgalmi várakozásaival szemben “csak” 17,7 százalékos emelkedés következett be. Ez a különbség jellemző a nyereségre is, hiszen a 29 százalékos növekedéshez képest 22,4 százalék valósult meg. Wolfram Klein felhívta a figyelmet, hogy a romló tendenciák ellenére ez még mindig dinamikus bővülésnek számít. “A régiót nézve Magyarországnak nem a felzárkózásért kell küzdenie, hanem a kiharcolt elsőség megőrzéséért” – vélekedett.
Szinte szó szerint így fogalmazott Straub Elek is, aki a Német-magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara sajtótájékoztatóján szintén a szlovák adórendszer tapasztalataira hívta fel a kormány figyelmét a társasági adó, a jövedelemadó és az általános forgalmi adó mérséklését illetően. Az NMIKK idei konjunktúrajelentéséből kiderül, hogy a befektetési feltételeket egyre kedvezőtlenebbnek tartják a német érdekeltségű magyarországi cégek vezetői, akik szerint a kormánynak mielőbb hatékony intézkedéseket kellene hoznia.
Straub Elek, az NMIKK elnöke a februárban, 142 cég válaszai alapján összeállított felmérés kapcsán kiemelte: a gazdaságban nincs válság, sem rendkívül kritikus helyzet a vállalatvezetők szerint. “Ugyanakkor romló tendenciák tapasztalhatók, amelyeknek megváltoztatásra időben kell lépni” – hangoztatta az elnök. Összegezve a válaszadók véleményét kitért arra, hogy a kormánynak elsősorban fokoznia kell a jogbiztonságot, javítania a gazdasági stabilitást, és lépéseket tenni az infrastruktúra és a szakképzés fejlesztés irányába. “Bővíteni kell a kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeit, és stratégiát kell kidolgozni az adótételek csökkentési lehetőségeiről” – fűzte hozzá Starub Elek.
Központi elosztás
A gazdasági miniszter és az üzleti szféra képviselőinek randevúján szóba került a területi régiók közötti különbségek mérséklése, a keleti országrész felzárkóztatása, mely az autópálya-építésen keresztül érzékenyen érinti a költségvetés kiadási oldalát is. Ehhez kapcsolódik a régión belüli központi disztribúciós szerep elnyerése, melyhez elsősorban az eljárási szabályok integrálására és fogalomrendszer egyszerűsítésére van szükség.
Jó példa erre – fogalmazott Csillag István – Hollandia és Belgium esete. Az előbbi hajlandó volt jogszabályainak, fogalomrendszerének egyszerűsítésére, hogy megszerezze ezzel a munkaerőpiac szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró befektetőket az ilyen típusú reformokat elmulasztó Belgium elől.
