A Pénzügyminisztérium múlt heti közlése szerint a tárca a költségvetés készítésekor 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 4 százalékos éves átlagos inflációval számol.
Nincs szó az infláció alultervezéséről
A tervek szerint az államháztartás deficitje 2004-ben 1-1,5 százalékponttal lesz kisebb, mint az idén. Az idei cél a GDP 4,5 százaléka. A minisztérium szerint a tervezés reális, a kormánynak nem áll szándékában, hogy az infláció tudatos alultervezésével mérsékelje a költségvetés jövő évi hiányát.
Az üzleti szféra nem lelkes
Nem túl optimista a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb elemzése sem, mely a romló üzleti várakozásokra mutat rá. Az EU támogatásával havonta végzett felmérés szerint az üzleti szektor és a fogyasztók várakozásai egyaránt kedvezőtlenebbek a májusinál, s némi hullámzás mellett március óta stagnálnak. Az iparban egyértelmű a pesszimizmus erősödése, ráadásul – mivel az elmúlt időszak termelésének megítélése javult -, ez a következő időszakról alkotott vélemény romlásának következménye. A rendelésállomány megítélése azonban nem változott. Az építőiparban az elmúlt időszak megítélése is romlott, s határozott pesszimizmus érezhető a rendelésállománnyal és a foglalkoztatással kapcsolatban. A lakásépítéssel foglalkozó cégek várakozásai azonban kedvezőek. A kereskedelemben is erőteljesen nőtt a pesszimizmus, főleg a megrendelési hajlandóság és az ország gazdasági helyzetéről alkotott vélemény lett rosszabb.
Pártérdekek a költségvetésben
Szekeres Imre, az MSZP alelnöke korábban az MTI-nek megerősítette, hogy az elnökség által már megtárgyalt gazdaságpolitikai javaslat kiemelten kezeli a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás bővítését és az infrastruktúra fejlesztését. – A szocialista párt elnöksége szerint a jövő évi költségvetés és az adótörvények elsődleges célja, hogy a magyar gazdaságot a fenntartható növekedési pályán tartsa – mondta az alelnök, hozzátéve, hogy a foglalkoztatás bővítését a felzárkóztatandó térségekben nyújtott bértámogatás mellett az élőmunka-terhek mérséklésével, mindenekelőtt a fix összegű egészségügyi hozzájárulás gyorsított megszüntetésével lehet elérni.
A fogyasztók pesszimisták
Júniusban kissé tovább romlott a lakosság gazdasági várakozásait reprezentáló GKI fogyasztói bizalmi index szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A válaszadók saját pénzügyi helyzetüket a májusinál valamivel kedvezőtlenebbnek látták, s a következő 12 hónapban ennél is nagyobb romlásra számítottak. Az ország gazdasági helyzetének megítélése ugyancsak rosszabb lett. A megkérdezettek júniusban ugyan az előző havinál érezhetően alacsonyabb ütemű áremelkedésről számoltak be, de a következő 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozásaik hasonló mértékben emelkedtek. Ugyanakkor a munkanélküliség enyhe csökkenésére számítottak. A lakosság vásárlási kedve tovább csökkent, s ugyancsak mérséklődött azok aránya, akik szerint kedvező az alkalom a megtakarításra.
Hogyan látják a szakértők?
Több gazdaságkutató intézet is közölte már 2004-es prognózisát. E szerint a kutatók jövőre 3,5-4 százalék közötti GDP növekedéssel számolnak és 4-4,5 százalék körüli éves átlagos inflációt tartanak valószínűnek. A kormány elképzeléseinél pesszimistábban ítélik meg az államháztartási hiány GDP arányos mértékét, várakozásaik szerint ez az idén eléri az 5,2-5,5 százalékot és jövőre 3,9-4,3 százalék körül alakulhat.
Böngésszen a gazdaságkutatók prognózisai között az Adatbányában >>
