Belföld

Versenyképesség-javító kormányzati tervek – észbe kaptak?

Megújították a kis- és középvállalkozási hitelprogramot, készül a tőkevonzó képességet segítő csomag.

Győr, Bécs, Brno, Pozsony közül a kisalföldi várost választotta a Renault-Nissan a 2004 végéig felépülő logisztikai központ helyszínéül. Ebben nem is az 5 milliárd forint körüli beruházási értéket, a 60-80 ember várható foglalkoztatását tartja legfontosabbnak a tőkebehozatalban koordináló szerepet játszó közhasznú társaság vezetője. “Pozíciót nyertünk az éleződő versenyben, amely a Magyarország-Szlovákia-Csehország háromszögben, az autóipari beszállítói kapacitások kiépítéséért folyik” – értékel Lednitzky Péter, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) vezérigazgatója.
Győr sikere üdítő hír, amikor a külföldiek magyarországi működőtőke-befektetései a mélypontra jutottak. Az első negyedéves 78 millió (illetve, újabb tőkekivonás után, a négy havi 38 millió) eurónyi tőkebeáramlás tizenhárom éves negatív rekord. Sokkolóan hat a befektetések nagyságában már tavaly is megmutatkozó lemaradás más közép-európai országokhoz képest. A cseheknél, szlovákoknál most folynak a nagy privatizációk, amelyek igencsak javítanak az ottani statisztikákon – finomít Lednitzky. Ma már 5-10 millió eurós beruházási projektekért is kemény verseny folyik négy-öt ország között, ezért nemcsak a Magyarországon befektetett összeg, hanem a multinacionális beruházási projektek száma is fontos mérce lehet. Ebben viszont – az Ernst & Young összehasonlítása szerint – ötödikek vagyunk Európában.


Bizalmatlanság


“A versenyképességet jelentősen gyengítette a 2001-2003 közötti jegybanki magatartás” – nyilatkozott Csillag István gazdasági miniszter a Magyar Hírlapnak. Szerinte a júniusi “árfolyam-kiigazítás” 300 milliárd forintot tesz vissza a vállalkozások pénztárcájába, ami fölér tíz évnyi Széchenyi terves támogatással. (A miniszter ugyanakkor a költségvetési és jövedelempolitikát is hibáztatta: szerinte 2001 elejétől 2003 elejéig “választási kampány” folyt.) Mások viszont – köztük a jegybankosok, élükön Járai Zsigmond elnökkel – azt hangsúlyozzák: önmagában a devalválás nem alkalmas a versenyképesség javítására. Az általános vélemény az, hogy a leértékelést célzó intézkedéssorozat alaposan túllőtt a kitűzött célon, és bizalmatlanságot keltett az árfolyam-politikával szemben.


Medgyessy Péter kormányfő viszont a múlt héten elégedettségét fejezte ki a kialakult árfolyammal kapcsolatban. Ám az exportőröket támogató gyenge forint mellé a kormány versenyképesség-javító programot is ígért – amely azonban a sűrű kormányzati teendők közepette két alcsomagra hasadt. Az egyik a kis- és középvállalkozások forráshoz juttatása körében mozog, és múlt héten jelentette be a miniszterelnök “négylépcsős hitelprogramként”, amelyet Csillag István e hét elején már az átfogóbb, “a gazdasági versenyképességet erősítő fejlesztési tőke és hitelprogram” megjelöléssel aposztrofált. Ezen a héten, lapzártánk után jön a második fölvonás, amikor a tőkevonzás növelésére irányuló intézkedésekről döntenek.


Hitelprogramok


Hogy került össze a két csomag? A gazdasági tárcánál koordinált kisvállalkozói hitelprogramokat folyamatosan finomítják (több, korábban meghozott döntést is most jelentettek be), ugyanakkor erősödtek az elégedetlen hangok a kisvállalkozás-támogatások jelen állása miatt. Egyre-másra szóba került a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) pályázati kereteinek szűkössége, az, hogy a február közepén indított Európa Tervben (Figyelő, 2003/8. szám) a Smart Hungaryre mindössze 4,8 milliárd forintot (ezen belül a versenyképes beruházásokra 3,4 milliárdot), a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programra pedig csak 8 milliárdot különíttettek el. A nagyobbik koalíciós párt június közepén, a gazdaságpolitikát áttekintő elnökségi határozatában – annak is a versenyképességgel foglalkozó fejezetében – leszögezte: “A kis- és középvállalkozások közterheinek mérséklésére és hitelforrásainak gyors bővítésére van szükség”. Új költségvetési pénzek ugyanakkor, mint látható, az MSZP szerint sem jöhettek volna szóba.


Ami az eddigi kölcsönöket illeti, a 40 milliárdos keretű, kedvezményes kamatú, 23 kereskedelmi banknál kezelt Európa Hitelprogramra június végéig 57 hitelkérelem érkezett, 9,6 milliárd forint értékben, amiből június végéig 24 darab, összesen 1,2 milliárdos hiteligényt fogadtak el – tudtuk meg a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB).


A most bejelentett négylépcsős hitelprogram szétválasztja egymástól a mikrovállalkozások fejlesztési és forgóeszköz-hitelezését, az előbbit a legfeljebb 3 millió forintos mikrohitel segíti (eddig 6 millió volt ennek felső határa), utóbbit pedig a Széchenyi kártyával hozzáférhető, maximum 5 millió forintos hitel. Új konstrukcióként “lép be” a legföljebb 10 milliós midihitel, a negyedik fokozatként pedig továbbra is ajánlják az Európa hitelt, amelynek azonban kedvezményes határát 150-ről 500 millió forintra emelik föl. A kedvezmény azt jelenti, hogy a kormány árfolyam-garanciát ad az MFB külföldi forrásaiból finanszírozott hitelre, így a kölcsön az európai bankközi kamatláb (Euribor) legföljebb 4 százalékkal növelt értéke, 6,0-6,5 százalék mellett hozzáférhető, és 40-ről 80 milliárd forintra növelik a kedvezményesen felhasználható hitelkeretet. Az Európa Hitel teljes kerete 150 milliárd forint, 10 millió és 1,5 milliárd forint közötti összegben vehetik föl a vállalkozások, 4-15 éves lejáratra. A hitelprogram rövidesen kiegészül a regionális infrastruktúra és vállalkozásfejlesztési hitelprogrammal, elsősorban a takarékszövetkezetek közreműködésével. Ezenkívül július 15-től az MFB megindítja a – már februárban beígért – kis- és középvállalkozói fejlesztési tőkeprogramot, amelyben a bank 50-500 millió forint erejéig kész tőkeemeléssel, legfeljebb 49 százalékos részesedést vállalni cégekben, maximum 5 éves kiszállással, az inflációt 2-6 százalékponttal meghaladó hozamelvárás mellett. “Fejlesztési, nem pedig kockázati tőkeprogramról van szó” – figyelmeztet Czirják Sándor, az MFB vezérigazgatója.


Adókedvezmény


A gazdasági tárca számításai szerint a különféle hitelkeretek, garanciák, pályázható keretek az idén 100-120 milliárd, a jövő évtől pedig 400 milliárd forint körüli hozzáférhető forrást jelentenek a kkv-k számára, amit a vállalati körnek az 50 millió forint visszaforgatott nyereségig nyújtott adókedvezmény 495 milliárd forintra egészíthet ki.


Az e heti döntés, ha igaz, izgalmasnak ígérkezik, miután a gazdasági tárca, a kisebbik koalíciós partner és a vállalkozói érdek-képviseletek álláspontját képviselve, a társasági adót a mai 18-ról 15, esetleg (ahogy az AmCham javasolja) 12 százalékra csökkentené. László Csaba pénzügyminiszter viszont cáfolta, hogy sor kerülne az adócsökkentésre, míg azt elképzelhetőnek mondta, hogy a széles körben népszerűtlen helyi adóknál módosítások lesznek.


Ugyanakkor a külföldről származó tőkebeáramlás jórészt stratégiai feltételeken is múlik. Lednitzky Péter szerint kulcskérdés az épített és a humán infrastruktúra fejlesztése. “Legalább meg tudjam mutatni a befektetőknek a dömpereket, hogy lássák: készül az autópálya” – mondja a vezérigazgató. Fontosnak tartaná az ipari park hálózat fejlesztését, hiszen ma papíron közel 160 ipari park van, ám azok egyharmada nem működik, nem is alkalmas a vállalkozások fogadására. Ugyancsak lényeges tényező az ITDH vezetője szerint, hogy a szakképzési törvény megalkotása után részletes terv készüljön, a befektetések legfontosabb akadálya ugyanis a kékgallérosokban mutatkozó hiány.

Ami bizonyosra vehető: január 1-jétől végre bevezetik az évek óta ígért egyablakos rendszert a külföldi befektetők fogadására. Az “egy ablak” az ITD Hungary lesz. A kht. szerzi be a szükséges engedélyeket, támogatás-kiajánlásokat a minisztériumoktól, a befektetők jelentkezésétől számított záros határidőn belül. (A cseh társintézménynél ez a rendszer 30-60-90 napos határidőkkel működik.) Az ITDH, amely eddig is a külföldi befektetések 30-40 százalékában működött közre, most megkapja a szükséges felhatalmazásokat a hatóságoknál való eljáráshoz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik