A befektetési bank szerdai keltezésű elemzése a lengyel Banka Pekao-t, a cseh Komercni Banka-t és a magyar OTP-t tartja a legvonzóbb papírnak. Az MS szerint a magyar-, a cseh- és a lengyel részvénypiacokon a bankszektor lehet az, amelyik közvetlenül képes profitálni az Európai Unióhoz (EU) való kamatkonvergenciából. Az EU csatlakozás a várakozások szerint a fogyasztás és a fogyasztási hitelek fellendülését is hozza, ami szintén a bankrészvények javára billentheti a mérleg nyelvét.
A három ország bankrendszerére az elemzés szerint az elmúlt évek jelentős fejlődése ellenére az alacsony penetráció és az optimálistól elmaradó mérlegszerkezet jellemző. A külföldi szakmai befektetők várhatóan tovább javítják leányvállalataik hatékonyságát a régióban.
Az MS becslései alapján jelenleg a díjbevételek a régió bankszektorában az árbevétel 25 százaléka körül állnak, míg a nyugat-európai bankszektorban ez az arány 50 százalék. A befektetési bank úgy véli, hogy a régió bankszektorában elsősorban a lakossági szolgáltatások fejlődhetnek számottevően. A vállalati szolgáltatások arányának növekedése hozzájárulhat ugyan az egészségesebb mérlegszerkezet kialakulásához, de az erős verseny és az alacsony marzsok csökkentik e terület vonzerejét.
Ezek alapján a Bank Pekao, a Komercni Banka és az OTP közül az MS favoritja a cseh Komercni, viszonylag alacsony értékeltsége, magas tőkearányos nyeresége és átszervezésének lendületes volta miatt. Az MS modellportfólióján belül a cseh bank túlsúlyozott – csakúgy, mint az OTP -, Bank Pekao pedig a súlyának megfelelően szerepel.
A Morgan Stanley úgy véli, hogy a régió telekomrészvényeibe való befektetés “fedezeti ügylet”-ként szolgálhat a fejlett piacok telekompiacain tapasztalható árcsökkenés ellen. A cseh-, a lengyel- és a magyar telekompiac nagy előnye továbbá, hogy a vállalatok eladósodottsági mutatói meg sem közelítik a harmadik generációs mobiltelefon-koncessziókba csillagászati összegeket beruházó nyugat-európai társaságok rátáit. A kevésbé éles verseny miatt a nagy közép-európai telekom cégeknek nyugati társaiknál kiszámíthatóbb a gazdálkodása, kevésbé kell piacvesztésre számítaniuk.
Az MS a Matávval kapcsolatban megjegyzi, hogy a csökkenő eladósodottsági ráta lehetővé tette a társaság osztalékpolitikájának változását, s így a következő néhány év során az osztalék kétszámjegyűre emelkedhet. Az MS becslése alapján a régió telekom cégeinek egy részvényre jutó szabad cashflow-hozama 200-300 bázisponttal magasabb, mint a nyugat-európai szektortársaké. A közép-európai telkók növekedési lehetőségei jobbak, gazdálkodásukban kevésbé játszik szerepet az adósságterhek miatti beruházás-visszafogás, s ráadásul a mobiltelefon piac is bővülhet még valamelyest.
A befektetési bank a Matáv után a lengyel TPSA-t favorizálja. A lengyel társaság egy-két év múlva a Matáv-hoz hasonlóan jelentős készpénz-termelővé válhat, s az osztalékpolitikában is követheti magyar szektortársát, ha a jelenleg is folyó költségcsökkentési és átszervezési program sikerrel jár.
Az MS modellportfóliójában a Matávot túlsúlyozással, a TPSA-t piaci kapitalizációjának megfelelő súlyozással szerepelteti.
