Belföld

India elismerte, hogy Tibet (egy része) Kínáé

admin

2003. 06. 25. 08:56

A világ két legnépesebb országa, India és Kína évtizedes vita végére tett pontot (vagy pontosvesszőt?) azzal a most megkötött egyezménnyel, amely Tibet státuszát szabályozza.

Az indiai-kínai kapcsolatok jelentős javulását eredményezte a BBC szerint az, hogy sikerült történelminek is nevezhető egyezményt kötnie a két országnak Tibet státuszáról. A mostani megállapodás szerint India immár formailag is elismerte, hogy a „Tibeti Autonóm Régió” a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság része.


Szikkimről is tárgyaltak


Ugyanakkor Kína beleegyezett abba, hogy megkezdődjön a kétoldalú kereskedelem az északkelet-indiai Szikkim (Sikkim) tartomány határán India és Kína között. Ezzel Kína tulajdonképpen elismerte India igényét a területre. (Szikkim egyébként egy apró terület Indiában, Kína, Nepál és Bhután közé beékelődve.)

Az indiai miniszterelnök, Atal Behari Vajpayee (Vadzspaji) szerint új utakra terelődtek a mostani egyezménnyel a két ország kapcsolatai, minthogy új módszereket keres a két állam a nézetkülönbségek áthidalására.


 Kilenc egyezményt kötöttek

Vadzspaji indiai miniszterelnök mostani kínai látogatása nagy előrelépésnek tekinthető, hiszen Új-Delhiből tíz éve nem érkezett Pekingbe indiai kormányfő. Vadzspaji találkozott Pekingben Csiang Cö-min (Jiang Zemin) korábbi kínai elnökkel, és Wen Csia-bao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnökkel kilenc egyez-ményt is aláírt a két ország közötti kapcsolatok javítására. Így például megállapodtak a tudományos, technológiai, keres-kedelmi és oktatási együttműkö-désről, a vízumszabályok enyhí-téséről, közös infrastrukturális fejlesztési programokról, ame-lyek a víz- és energiaforrások hasznosítására vonatkozik, to-vábbá arról, hogy kulturális köz-pontokat létesítenek egymás or-szágaiban.

Kerülgették a forró kását


Mindazonáltal a BBC szerint a közös deklaráció csak részben jelent valódi előrehaladást a két ország között, mivel a diplomáciai megfogalmazások sokszor a problémák lényegét kerülik meg számos területen.

A Tibetről és Szikkimről szóló megállapodás ugyanakkor mégiscsak nagy jelentőségű, hiszen a két ország között 1962-ben háború is kitört a megoldatlan határviták miatt, amelyekről azóta sem született a mostanihoz hasonló szintű egyezmény. Az elemzőket meglepte, hogy India és Kína egyezségre jutott a határvitákban. A nyolcvanas évek óta ugyanis 15 tárgyalási forduló zárult eredménytelenül a két ország között.

Az indiai-kínai megállapodás különleges megbízottak kiküldéséről is rendelkezik, akiknek a feladata a még mindig fennálló határviták rendezése, méghozzá a lehető legrövidebb időn belül. Fontos része az egyezménynek, hogy India vállalta: nem fog megengedni „Kína-ellenes politikai tevékenységet” területén. Ennek a kitételnek oka egyébként az, hogy mindmáig több tízezernyi tibeti menekült él Indiában.


A Dalai Lámát nem érinti a megállapodás?


Ugyanakkor az indiai külügyminiszter máris kijelentette: a most aláírt egyezmény nem érinti a (Buddhista) Dalai Láma státuszát, aki az emigrációs tibeti kormányt vezeti, amelynek székhelye az indiai város, Dharamsala.

A mostani megállapodás érdekességeire szintén a BBC hívja fel a figyelmet. Így például fontos sajátossága az egyezménynek, hogy India különbséget tesz „egész Tibet” és a mostani deklarációban említett „Tibeti Autonóm Régió” között. A Tibeti Autonóm Régió ugyanis a Jangce folyamtól nyugatra és a Kunlun-hegységtől délre terül el, és Kína csak ezt a területet tartja hivatalosan „Tibetnek”. Ez a régió azonban a történelmi Tibetnek csak mintegy egyharmadát teszi ki. Arról a történelmi Tibetről van szó, amelyet 1950-ben kínai csapatok foglaltak el, s azóta a terület nagy részét a környező kínai tartományokhoz csatolták.


Autonómia vagy függetlenség


A tibeti emigrációs kormány szóvivője, Thubten Samphel ugyanakkor optimistán nyilatkozott az indiai-kínai egyezményről. Szerinte a két hatalmas ország közeledése megkönnyítheti a Dalai Láma és Peking viszonyának enyhülését is, s India ezáltal közvetítői szerepre is törekedhetne a helyzet rendezésében.

A BBC szerint a Dalai Láma nagyobb autonómiát szeretne elérni Tibet számára – Kína határain belül. Ugyanakkor Peking szerint a láma Tibet függetlenségét szeretné elérni. A Dalai Láma londoni képviselője, Kesang Y Takla úgy minősítette India álláspontját, hogy az „nem tartalmaz semmi újat, ugyanakkor érdeklődést és aggodalmat jelenthet mindhárom tárgyalófélnek”.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

5603647 03.08.2018 Flowers at the photos of the three Russian journalists killed in the Central African Republic, from right: Orkhan Dzhemal, Kirill Radchenko and Alexander Rastorguyev, outside the Central House of Journalists in Moscow. Ekaterina Chesnokova / Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.