Hogyan mozdítaná el a Fuji hegyet? – ezzel a címmel jelent meg a közelmúltban William Poundstone tollából az a könyv, amely a Microsoft felvételi tesztejeiből szemezget. Sokan nem bújnának azoknak a
Próbálja meg!
Néhány könnyebb fejtörő a könyvből:
1. Egy szabályos háromszög három sarkában egy-egy hangya áll. Mindhárom hangya egyenes vonalban halad valamelyik sarok felé, véletlenül választva meg haladásának irányát. Mi a valószínűsége annak, hogy a hangyák nem ütköznek?
2. Nyolc biliárdgolyója van, amelyek közül az egyik hamis, azaz nehezebb, mint a többi. Egy kétkarú mérleg segítségével két mérésből hogyan tudja megállapítani, melyik a hamis golyó?
3. Hogyan talál meg egy speciális könyvet egy nagy könyvtárban? Nincs katalógus, és a könyvtáros sem tud segíteni.
4. Mike-nak és Toddnak összesen 21 dollárja van. Mike-nak 20 dollárral több van, mint Todd-nak. Kinek, mennyi pénze van? Válaszához ne használjon törteket.
Megoldások:
1. 25 százalék a valószínűsége. Minden hangya két irányba indulhat, tehát összesen 2x2x2=8 lehetőség van. Ha nem akarnak összeütközni két út van: vagy mindhárom hangya az óramutató járásával megegyező vagy ellentétes irányba halad. Annak valószínűsége tehát, hogy nem ütköznek össze 2/8=0,25.
2. Tegyen 3-3 golyót a mérleg két tányérjára, ha egyenlő súlyúak, a megmaradt két golyó közül egy méréssel már el tudja dönteni, melyik nehezebb. Ha a 3-3 golyó közül az egyik nehezebb, akkor a következő körben egy golyót félretéve, már egyértelműen eldönthető, melyik a hamis golyó.
3. Többféleképpen megközelíthető a probléma. Például egy kézenfekvő: készítse el saját katalógusát, de ne az egész könyvtárra. Határozzon meg nagyobb egységeket a könyvtáron belül, és fókuszáljon arra a részre, amelyben a legnagyobb valószínűséggel lehet az ön áltál keresett könyv.
4. Mike-nak 20 és fél dollárja van, Todd-nak fél dollárja. Hajlandó harcolni a válaszáért vagy nem? Isten hozta a Microsoftnál!
Kreatív tesztek: a Szilícium-vögytől a Wall Streetig
A kreatív tesztek az IT-szakmában tűntek fel először, a cél a legfantáziadúsabb programozók, “übergeekek” kiválasztása volt. Az elmúlt években a furfangos kérdések a Szilícium-völgyből a Wall Streetre is átterjedtek, és egyre több pénzügyi intézet, befektetési bank kezdte alkalmazni munkatársai kiválasztásához.
A könyv szerzője szerint a kreatív tesztek elterjedését a Microsoftnál elősegítette, hogy Bill Gates elnök maga is szenvedélyes fejtörőmegoldó és bridzsjátékos. Apropó, hogyan tervezné meg Bill Gates fürdőszobáját? És Ön szerint, hány zongorahangoló van a világon? És mit gondol, a tükör miért a jobb és a bal oldalt fordítja meg, és nem a lent és fentet? Ha tehetné, melyik amerikai államot zárná ki az USA-ból és miért?
Hol látja magát öt év múlva? – Van ennek értelme?
A könyv szerzője röviden bevezeti az olvasót a kreatív tesztek történelmébe, sőt az intelligenciatesztekről is elmesél néhány elbűvölő történetet. Szellemesen mutat rá a “Hol látja magát öt év múlva?” és a “Mire igazán büszke?” típusú kérdések teljes értelmetlenségére.
Ismertet egy kísérletet is, amelyben két tapasztalt tréner önkénteseket interjúvolt. Értékelésüket összehasonlították egy olyan csoport véleményével, amelynek tagjai felvételről az interjúk első 15 másodpercét látták: azt, ahogy a jelölt belép a szobába, kezet ráz és leül.
A trénerek és a csoport véleménye nagyon hasonlított: azaz, miközben egy állásinterjú során az interjúalany arról beszél, mit csinált az utolsó szabad napján, és mi volt az utolsó könyv, amit olvasott, a felvételiztető tudattalanul is rég véleményt alakított ki magában. Olyan ágazatokban tehát, ahol a kreatívitás elengedhetetlen, hatásosabb kreatív teszteket használni.
