“A Rába Rt. számára az MNB és a kormány által megcélzott 250-260 forintos hosszú távú euró árfolyam kedvező, a forint árfolyamának hektikus mozgása rövid távon senkinek sem jó” – mondta Deák Attila a társaság befektetési vezetője.
Az elmúlt 1-1,5 évhez képest – amikor átlagban 240-245 forint körül volt az euró árfolyama – a jelenlegi helyzet a cég számára kedvezőbb – fogalmazott az árbevételének 60 százalékát külpiaci értékesítésből realizáló Rába Rt. befektetési vezetője. Deák Attila hozzá tette még: noha a Rába elsősorban dolláralapú piacokra, az USA-ba, Oroszországba, és Ázsiába exportál, a forint gyengülése a dollárral szemben is éreztette hatását. Utalt arra, hogy 2002-ben a 2000-es évhez viszonyítva a cég számára mintegy 1-1,5 milliárd forint árfolyamveszteséget okozott az erős forint.
Deák Attila szerint a Rába aktív árfolyam fedezeti politikával, határidős opciós ügyletekkel próbálja mérsékelni a forint árfolyamváltozásaiból eredő veszteséget. Így például már 2003-2004-re is kötött a társaság határidős devizaügyleteket. A szakember kiemelte: ami rövid távon a határidős ügyleteken a forint gyengülése miatt vesztenek a pénzügyi eredmény soron a korábbi határidős ügyletek következtében, azt kiegyenlíti az exportért kapott több forint, az üzemi eredmény soron.
A Transelektro vállalatcsoport számára elsődleges a kiszámítható árfolyampolitika – jelentette ki Sarlós Tibor, a Transelektro Rt. kontrolling és finanszírozási igazgatója. Magyarázatul hozzátette, exportáló cégeiknél a kalkuláció szempontjából jobb a gyengébb forint, hiszen az többletbevételt jelent, de ha az év folyamán a forint az utóbbi időszakra jellemzően hektikusan mozog, az kiszámíthatatlanná teszi a pozíciókat. A berendezésexportra jellemző, hogy a kezdeti ajánlattétel, a szerződéskötés és a kiszállítás között egy-másfél év is eltelhet és ez nehezen kezelhető az árfolyamkockázat szempontjából – tért át a részletekre Sarlós Tibor.
Ugyanakkor a Transelektro által gyártott berendezések import alkatrészekkel is készülnek, és az import érzékeny a forint árfolyammozgására. Ha gyenge a forint, drágul az import és ez aszerint érint hátrányosan egy-egy terméket, hogy mekkora az import-tartalma – tette hozzá.
A forint hektikus ármozgása kedvezőtlen az élelmiszeripari exportőrök számára – mondta az MTI-nek hétfőn Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) főtitkára. A főtitkár úgy vélekedett, hogy az élelmiszeripari szakma számára a forint sáveltolása kedvező jelzés volt, mivel az erős forint akadályozta a magyar kivitel bővülését.
Csikai Miklós, a szentesi Árpád Rt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Agrárkamara elnöke pozitívnak mondta az export szempontjából a forint árfolyamának csökkenését, ám negatívumként említette azt, hogy van olyan importőr, amely naponta változtatja termékei árát az árfolyammozgástól függően. Ehhez pedig nehéz alkalmazkodni Csikai Miklós szerint.
Lukács György, a Délhús vezérigazgatója azt közölte, hogy közvetlen tapasztalataik ez ügyben még nincsenek, mivel a dollár gyengült az euróhoz képest, így a forint árfolyamcsökkenése nem igen befolyásolta a dollár elszámolású piacokon az exportteljesítményt.
Kedvezőnek tartotta a forint árfolyamának mérséklődését Földi Péter a Baromfi Terméktanács titkára, mert – mint elmondta – már azzal az elgondolással is foglalkoztak, hogy amennyiben az euró árfolyama 245 forint alá esne, úgy kompenzációt kérnének az agrárkormányzattól az exportőrök számára. “Most erre nincs szükség”- mondta.
“A forint hektikus ármozgása rendkívül sok problémát okoz a magyarországi szállodáknak” – mondta Wolff Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Hozzátette: az idegenforgalmi vállalkozások egy évre előre határozzák meg áraikat, így az árfolyam bizonytalansága jelentősen megnehezíti a tervezhetőséget. A szervezet elnöke leszögezte: a sávközép eltolása garanciát jelent arra, hogy az árfolyam 240 forint alá nem mehet. Hozzátette: a szállodáknak, csak úgy mint az exportőröknek kedvezőbb, ha nem erősödik a forint árfolyama, hiszen amíg költségeik forintban, bevételeik devizában, elsősorban euróban jelentkeznek.
Horváth Ákos, a szövetség közgazdasági bizottságának vezetője közölte: a forint árfolyamának változása elsősorban Budapest magas besorolású szállodáit érinti. Hozzátette: az idei évre ezek többsége 245 forintos euró árfolyammal számolt, így a 250-255 forintos árfolyam már önmagában is bevétel-növekedést okozhat.
A kormány és a Monetáris Tanács június 4-én döntött úgy, hogy a forint ingadozási sávjának közepét 282,36 forintra tolja el az eddigi 276,1 forintról. Az erős sávszél 240,01 forintra emelkedett 234,69 forintról. A gyenge sávszél 324,71 forint lett a korábbi 317,51 forint helyett. A bankközi devizapiacon az első napokban a 270 forintot is elérte az euró ára, a rákövetkező két, összesen 3 százalékpontos jegybanki kamatemelés után azonban 260 forint körül stabilizálódott az euró.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
