Neil Rothwell szerint ez a helyzet három éven belül bekövetkezik, ha semmit nem tesznek. Az áramkimaradás sokkal valószínűbb szerinte mint a fölgázszállítások megszakadása, függetlenül attól, hogy a földgáz esetében a nyugat-európai országok olyan bizonytalan országoktól szerzik be a fölgázt, mint Oroszország, Algéria, vagy Nigéria. Rothwell emlékeztetett arra, hogy a két évvel ezelőtti californiai áramkimaradás is az elhibázott deregulációra, illetve arra volt visszavezethető, hogy az igények hirtelen emelkedésére nem voltak felkészülve, nem építettek ugyanis új erőműveket.
A kontinentális Európában most zajlik a regionális monopóliumok
átállása a liberalizált piaci körülmények között működő vállalatokra és ilyenkor azért magas a kimaradások kockázata, mivel a cégek, a szolgáltatók és a befektetők számára az átállása a hatékonyabb módszerekre azt jelenti, hogy nem érdekeltek tartalékok képzésében felkészülendő a rendkívüli helyzetekre – érvelt. Európának alig 5 százaléknyi tartalékáram kapacitása van, hogy a téli rendkívüli helyzetekkel megbirkózzék, szemben a 20-30 százalékosra tehető fölgáztartalékokkal.
