Palotás János 1998 tavaszán csaknem 34 ezer darab 10 ezer forint névértékű részvényt vásárolt 140 százalékos árfolyamon, összesen 473 millió forintért. A magyar állam azonban annak az évnek a nyarán a Postabank többségi tulajdonosa lett, és a pénzintézet részvényeinek névértékét 5 forintra szállította le.
Ennek előzménye pedig az volt, hogy az 1998-as országgyűlési választások után több állami szerv is vizsgálni kezdte a bank működését, és később kiderült az is, hogy az évek során jóval 100 milliárd forintot meghaladó tőkeveszteség halmozódott fel a Postabanknál. Akkoriban Postabank-kisrészvényesek indítottak pereket a bank és a magyar állam ellen. Évek múltán az LB több jogerős ítéletben is kimondta, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) konszernjogi szabályai szerint a magyar államnak vételi ajánlatot kellett volna tennie a kisrészvényeseknek, hogy 106 százalékos árfolyamon, 10 ezer 621 forintért visszavásárolja értékpapírjaikat, amikor 1998-ban a Postabank meghatározó tulajdonosává lett.
A pénteken lezárult perben Palotás János a Gt.-re hivatkozva kérte a magyar államtól Postabank-részvényeinek 106 százalékos árfolyamon történő visszavásárlását. A vállalkozó a pénzintézettől kártérítést is kért, mert nem a valóságnak megfelelően tájékoztatták a bank helyzetéről, így tévedésben volt, amikor 140 százalékos árfolyamon részvényeket vett. Az LB az elsőfokú ítéletet helybenhagyva megállapította, hogy a magyar államnak a többi kisrészvényeshez hasonlóan Palotás Jánostól is vissza kell vásárolnia 106 százalékos árfolyamon Postabank- részvényeit és a kamatokat is meg kell fizetnie.
Palotás egyelőre nem nyilatkozik
A FigyelőNet szerette volna megszólaltatni az ügyben Palotás Jánost is, ám az üzletember elzárkózott a nyilatkozattól, mondván: szeretné megvárni, amíg kézhez kapja a Legfelsőbb Bíróság ítéletét.
Princz Gábor egykori bankelnök büntetőügyében a napokban dönt az ügyészség arról, hogy vádat emel-e.
