A Brüsszelben kiadott jelentés az egész világot átfogó körképet ad a szakszervezeti jogok érvényesítésével kapcsolatos problémákról, elsősorban a szakszervezeti tevékenység miatti elbocsátásokról, a sztrájkjog súlyos korlátozásáról, valamint a munkaadók és a munkavállalók közötti alkufolyamat szabályainak a megsértéséről.
Fehéroroszországban a legrosszabb a helyzet
A közép- és kelet-európai országok többségében tapasztalhatók ezek a jelenségek, amelyek egyes esetekben a szakszervezeti aktivisták elleni súlyos erőszakkal párosulnak. Ez utóbbi Lengyelországban, Oroszországban és Horvátországban a leggyakoribb – állapítja meg a jelentés, amely szerint azonban összességében Fehéroroszországban a legrosszabb a helyzet.
A 150 országban 231 tagszervezetet tömörítő ICFTU szerint Európában “bevett gyakorlat” a szakszervezeti aktivisták elbocsátása, s a jelentés ezzel kapcsolatban név szerint Csehországot, Magyarországot, Bulgáriát, Horvátországot, Oroszországot és Ukrajnát említi meg.
A dokumentum Magyarországról szóló része szerint az ottani szakszervezetek arról számoltak be, hogy a sztrájktörvény bírósági értelmezése a sztrájkjog megsértéséhez vezetett. A jogszabály ugyanis törvénytelennek minősíti a munkabeszüntetést olyan esetekben, amikor azt a kollektív szerződés érvényességének ideje alatt hirdették meg a szerződés rendelkezéseinek megváltoztatása érdekében. A gyakorlatban azonban ezt kiterjesztették a szerződés megújításával kapcsolatos sztrájkokra is, amelyek közül hármat is törvénytelennek nyilvánítottak.
Szakszervezeti együttműködésre van szükség
Az MSZOSZ tagszervezeteinek körében végzett felmérés olyan esetekre derített fényt, amikor megsértették a gyülekezési szabadságot, hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak szakszervezeti tisztségviselőkkel szemben, szakszervezeti tagokat félemlítettek meg, illetve megsértették a munka törvénykönyvét – áll a jelentésben. Az MSZOSZ arra a megállapításra jutott, hogy – különösen multinacionális, illetve külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében – egyértelműen szükség van a nemzetközi szakszervezeti együttműködésre a munkavállalók jogainak hatékony védelme érdekében.
A szövetség a szakszervezeti jogok magyarországi megsértésének legjellemzőbb példái között említi, hogy a munkaadók beavatkoznak a szakszervezetek létrehozásába vagy a már működő szakszervezetek tevékenységébe, korlátozzák a kollektív tárgyalásokhoz fűződő jogokat, és információkat tartanak vissza annak érdekében, hogy gátolják a dolgozók érdekeinek hatékony védelmét.
