Belföld

Kiadták Füst Milán tűzbe vetendőnek ítélt novelláit

admin

2003. 06. 10. 17:03

Füst Milán mindeddig kiadatlan - a szerző által egykor megtagadott, tűzbe vetendőnek ítélt - elbeszéléseit is tartalmazza az a kétkötetes novellagyűjtemény, amelyet kedden mutattak be Budapesten.

Az Összegyűjtött elbeszélések első kötete a Füst Milán által összeállított, 1961-ben Öröktüzek címmel megjelent könyv írásait tartalmazza. A kötetbe 42 – 1922 és 1960 között született – rövidebb próza került bele; az írások többsége az író gyermekkoráról, gyermekekről vagy gyermekeknek szól.

Füst Milán nem látványos összeomlásokban, tragédiákban mutatja fel az emberi kapcsolatok kudarcát, hanem a gyermeki képzeletvilággal is rokonságot mutató váratlan szökések, furcsa, szürrealista álmok, játékok és hallucinációk formájában – jegyzi meg Petrányi Ilona, a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent kötet szerkesztője az utószóban.

Az Egy nap története Dídó leányom életéből című második kötet a korabeli lapok hasábjain fellelhető, illetve a szerző hagyatékában kéziratos formában fennmaradt, 1905 és 1964 közötti szövegeket – eredetileg kiadásra sem szánt novellakísérleteket, elfeledett alkalmi írásokat is – tartalmaz.

A kiadványt bemutató Angyalosi Gergely irodalomtörténész úgy fogalmazott, Füst Milán írásaiban a mai magyar kortárs irodalom, a posztmodern próza – például Esterházy Péter és Nádas Péter – törekvései visszhangoznak.

Szavai szerint Füst Milán szinte minden írásában az okoz feszültséget, hogy egyszerre kísérelt meg a ritmikus próza és a leghétköznapibb valóság, úgymond a hevenyészet nyelvén írni. Ez a hétköznapi és artisztikus nyelv között ide-oda billenő stílus pedig sokszor görcsösséget, groteszk effektusokat eredményez – mondta.

Az irodalomtörténész szerint az eddig kiadatlan szövegek alapján a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb torzója tűnik elő. Úgy értékelte, a második kötetben rosszul sikerült novellák is olvashatók, Füst Milán lírája azonban az életmű kevésbé jól sikerült részét is hitelesíti.

Bodnár György filológus, a Magyar Tudományos Akadémia Füst Milán Fordítói Alapítvány elnöke az MTI kérdésére válaszolva kifejtette: az ő felfogása szerint amit egy író leír – legyen az akár szeméremsértő -, hozzátartozik az életművéhez. Ha tehát az egész életmű bemutatása a cél, akkor az utókornak a Füst Milán által “halálra ítélt” írásokat is közzé kell tennie, annál is inkább, mivel a saját szövegeit mániákusan átíró szerző egyes, tűzbe szánt írásait idővel megszerette – vélekedett.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ebben a percben fordultunk rá az őszre

Beautiful night shot of Bratislava city, Slovakia
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.