A Monetáris Tanács keddi ülésén június 11-i hatállyal 100 bázisponttal, 7,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamat mértékét. A bejelentés után a forint 74 bázisponttal 8,27 százalékra javult a megelőző 7,53 százalékról.
Az euróval 14 óra után néhány perccel 258,00/260,00 forinton kereskedtek szemben a 14 óránál korábbi 260,00/261,20 forintos árfolyammal. A piacon úgy vélik, hogy a kamatemelés után az euró stabilan belül marad a 260 forintos árfolyamon.
Hiányolt kiszámíthatóság
Az elemzőket nem érte váratlanul a Monetáris Tanács keddi ülésén hozott döntés, ugyanakkor úgy vélik, némi csorba esett a monetáris politika és a gazdaságpolitika átláthatóságán és hitelességén. Az utóbbi idők folyamatai nem illeszthetők azonos logikai sorba – mondta Duronelly Péter, a Budapesti Alapkezelő Rt. elemzője. Duronelly szerint megkérdőjelezhető a jegybank kiszámíthatósága és hitelessége, és a gazdaságpolitika átláthatósága is. Hozzátette azt is, hogy az események azt látszanak igazolni, hogy az MNB nem teljesen önállóan döntött, amikor a kormánnyal együtt 2,26 százalékkal modósította gyenge irányba az ingadozási sávot. A döntéssel kapcsolatban Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője is azt nyilatkozta a Távirati Irodának, hogy a kamatemelés a monetáris politika hitelességének helyreállítására tett kísérlet. Nyeste szerint a döntés azt is jól mutatja, hogy az MNB kitart az inflációs célok mellett.
Az MNB közleménye szerint a jegybanki alapkamat-emeléssel párhuzamosan a kötelező tartalékok után fizetett kamat június 11-i hatállyal 5,75 százalékról 6,75 százalékra emelkedik.
A Monetáris Tanács döntése alapján a kamatfolyosó nem változott, így az egynapos jegybanki betét kamatlába 6,5 százalékra, az egynapos fedezett hitel kamatlába pedig 8,5 százalékra emelkedett.
A devizabetét fedezete mellett nyújtott projektfinanszírozó hitelek kamata 7,5 százalék lett, megegyezően az állami költségvetést 1991-től finanszírozó hitelek kamatával.
Járai szerint a piac túlreagálta a sáveltolást
Járai Zsigmond jegybankelnök a Monetáris Tanács döntését
indokolva kedden sajtótájékoztatón elmondta: a forint ingadozási sávjának 2,26 százalékos eltolását a piac túlreagálta, a hazai valuta olyan mértékben gyengült, ami már veszélyeztette az inflációs célok elérését. Így vált szükségessé a kamatemelés. Járai Zsigmond szerint azért egyezett bele a Magyar Nemzeti Bank az árfolyamsáv módosításába, hogy elkerülhető legyen a gazdaság versenyképességének további romlása.
Londoni elemzők: veszélyben az inflációs cél
Inflációs aggályok állhatnak a keddi agresszív magyarországi jegybanki kamatemelés mögött – vélik a térséggel foglalkozó londoni befektetési elemzők. Andrew Roberts, a Citigroup londoni befektetési irodájának feltörekvő piaci elemzője szerint a forint-leértékeléssel felérő múlt heti sáveltolással, majd rövidre rá a forint erősítését célzó kamatemeléssel az MNB két külön üzenetet fogalmazott meg: az első kifelé szólt, és a majdani magyar eurócsatlakozás árfolyam-előkészítésének része volt, a keddi kamatemelés viszont rövid távú árfolyam-intézkedés a 250-260 forintos sáv védelme érdekében.
Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének térségi stratégája szerint a ház meglepetéssel fogadta a keddi kamatemelést, mert azt várta, hogy a jegybank még ad egy kis időt az euró-forint árfolyam kialakulásának. Evans szerint az, hogy az MNB a sáveltolás után ilyen rövid idővel kamatot emelt, arra utal, hogy veszélyben érzi a 2004 végére kijelölt inflációs célt.
