Pedro Solbes nemrégiben, egy prágai szakkonferencián azt mondta: az euróövezetbe belépni kívánó majdani új EU-tagok árfolyamstabilitási mércéje az átváltási mechanizmusban (ERM-II) kötelezően eltöltött idejük alatt nem a plusz-mínusz 15 százalékos hivatalos sáv, hanem a központi paritás körül mindkét irányban kijelölt 2,25 százalékos szűk folyosó lesz.
A Merrill Lynch csütörtökön Londonban kiadott elemzése szerint a piac a kezdeti hitetlenkedés után felfogta az üzenet lényegét: az EU a kialakult árfolyamszinteken nem fogja beengedni a csatlakozó országokat az ERM-II-be. Az amerikai nagybank londoni befektetési irodájának elemzői szerint ez gyakorlatilag a teljes konvergencia-játék átárazását jelenti, és jó eséllyel ez volt a közép-európai – főleg a magyar – pénz- és adósságpiaci gyengülés elindítója.
A Merrill Lynch szerint a csatlakozó országok közül csak Magyarországon van érvényben kötött árfolyam-ingadozási sáv, ezért egyértelmű volt, hogy a valutastabilitásra adott új EU-bizottsági értelmezés sokkja Magyarországnak fogja a legnagyobb károkat okozni. Miután ezzel kérdésessé vált az eurócsatlakozás (Magyarországon) elképzelt menetrendje, tökéletesen ésszerű lépés volt a gazdaságpolitikai prioritások átrendezése – áll az elemzésben.
A befektetési ház szerint ehhez döntő lökést adott két makrofejlemény: a gazdasági növekedés meredek lassulása és a folyó hiány romlása is. Az elemzés szerint a sávnak a forint 2,26 százalékos leértékelésével egyenértékű eltolása önmagában nem jelentős lépés, viszont annál erőteljesebb a piaci üzenete, ez pedig az, hogy a magyar pénzügyi hatóságoknak kifejezett szándéka a forint gyengítése, a lehető legnagyobb külső felhajtóerő megteremtése végett.
A Merrill Lynch szerint biztosra vehető, hogy ha az árfolyam-intézkedés nem lesz elégséges, a jegybank kamatot is csökkent majd. Ez egyébként is elkerülhetetlen lesz, ha a valutauniós központi bank hozzákezd a monetáris enyhítéshez – áll a jelentésben.
A Merrill Lynch szerint az idei 4,5 százalékos, és a 2004 végére kijelölt 3,5 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos inflációs cél, illetve sávcél a nemzeti bank által kívánatosként megnevezett 250 forint/eurónál gyengébb forinttal is elérhető, abban az esetben, ha a forint viszonylag erős marad a dollárral szemben, lehetővé téve bizonyos mértékű dezinfláció importját (a behozott olajért és más árupiaci termékekért nem euróban, hanem dollárban kell fizetni).
A ház azzal számol, hogy a forint 275 forint/euróig is gyengülhet a következő egy hónapban, és az MNB negyedéven belül 0,75 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre a valuta további – akár az új (282,36 forintos) középérték fölé történő – gyengítése végett. A Merrill Lynch csütörtökön kiadott jóslata szerint az euró június végén 275 forint, szeptemberre 283 forint, az év végére 278 forint lesz. Az MNB 6,50 százalékos alapkamata e forgatókönyv szerint szeptemberben 5,75 százalék, decemberben 5,25 százalék lesz.
A Dresdner Kleinwort Wasserstein ugyancsak csütörtökön Londonban kiadott gyorselemzése is arra a következtetésre jut, hogy a gyors forintgyengítés a mielőbbi ERM-II-es csatlakozási törekvés része. A valutauniós tagság előtti átváltási mechanizmusban, amelyben legalább két évet el kell tölteni, már nem lehet leértékelni a bevitt valutát (mert a szabályok szerint akkor újraindul az óra), vagyis a központi paritásnak a csatlakozás előtti leértékelése nagyobb rugalmasságot ad a belépő országnak – áll a Dresdner Bank londoni befektetési részlegének kommentárjában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
