|
Téli emlék |
| A januári spekuláció tanítanivaló letörése (már tanítják is) és az árfolyam stabilizálódása mindenkit nyugalommal töltött el, lassan a politikai felhangok is elcsitultak. Az MNB azonban továbbra sem dőlhetett hátra, hiszen 5 milliárd euró, azaz mintegy 1200 milliárd forintnyi deviza maradt a nyakán. |
|
Tudtuk, hogy januárban és februárban több alkalommal interveniált a jegybank és eurót adott el aukciók keretében is, a számokról azonban nem adott tájékoztatást. Csak május végén fedte fel lapjait, amikor bejelentette, hogy a spekulációt befejezettnek tekinti. A nyilatkozat és a párhuzamosan megjelent tanulmány számos érdekességgel szolgált. Megtudhattuk, hogy 5,3 milliárd dollár értékben kellett beavatkoznia a jegybanknak, és azt is, hogy „csendes intervenció” keretében folyamatosan adott el eurót a pénzpiacon egészen május közepéig, amivel mostanra szintén felhagyott.
Ez a bejelentés azt az üzenetet hordozta a piac számára, hogy főleg az MNB beavatkozása tartotta a 245-ös szint közelében a forint árfolyamát, de miután erre a továbbiakban már nem lehet számítani, nyitva áll az út a forint számára „északra”. Amíg korábban ritka volt, hogy valaki forintgyengülésre spekuláljon, addig most megjelentek a short pozíciók és a forinteladók.
|
Öngerjesztő folyamatok |
| Miután a forint hirtelen zuhanni kezdett, és már 250-et adtak egy euróért, a külföldi befektetők lába alatt is forró lett a talaj. Forintban meglévő befektetéseik (kötvények és részvények) értéke igyanis csupán a forint gyengülésétől esni kezdett euróban számolva. Ez elsősorban a kötvénypiacon váltott ki eladásokat. A külföldiek eladásai azonban nemcsak hozamemelkedést eredményeztek, hanem a forintot is tovább gyengítették, egészen a 256-os szintig. Ez természetesen újabb kötvényeladáshoz vezetett, és zárult az ördögi kör. |
|
Tartós gyengülés?
A forint jelenlegi, azaz 255-ös szintjén már felkeltette néhány külföldi befektető figyelmét, arra számítanak, hogy a jelenlegi árfolyamszint tarthatatlan lesz. A magas volatilitás miatt azonban az érdeklődés egyelőre mérsékelt maradhat, és nem biztos, hogy képes lesz megállítani a trendet. Információink szerint egy neves külföldi befektetési bankház legfrissebb elemzésében 280-285-ös forintos eurót jósol fél éven belül. Az MNB-nek tehát ismét fel van adva a lecke.
A gyenge világpiaci helyzet csökkenti az importált infláció veszélyét, emiatt a korábbi 245-ös szintnél valamivel gyengébb árfolyam is elég lehet az inflációs célkitűzés teljesüléséhez, de az elemzők egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi árfolyam már túl gyenge. Sokan számítottak a jegybank szóbeli intervenciójára – eddig hiába. Mások szerint a jegybank attól várja a forint erősödését, hogy az Európai Központi Bank kamatcsökkentése révén vonzóbbá válik a hazai kötvények hozama, akár még egy kamatemelés is elképzelhetőnek tűnik.
|
Büntet az MNB? |
| Napvilágot látott olyan elemzői vélemény is, mely szerint a jegybank megint egy lépéssel a piac előtt jár. Barcza György, az ING Bank makroelemzője szerint elképzelhető, hogy az MNB a jelenlegi forintgyengüléssel és be nem avatkozással a még itt lévő spekulációs pénzt akarja kiszorítani. Az eddigi intervenciókkal lehetőséget adott a spekulánsoknak az elfogadható veszteséggel történő kiszállásra, most pedig büntet, azaz újabb tíz forintnyi veszteséggel szorítja ki a bent maradt mintegy félmilliárd eurónyi forrótőkét. Ha ez valóban így van, akkor júniusban ismét lesz egy-két üresedés Londonban… |
|
Használjuk ki a helyzetet!
A forint gyengüléséből, amellett, hogy megpályázunk egy nagyon jól fizetett londoni devizaspekulánsi állást, még sokféleképpen lehet profitálni. Például kihasználhatjuk a magasabb állampapírpiaci hozamokat, és a folyószámlán egyszázalékos kamat mellett elértéktelenedő forintjainkból diszkontkincstárjegyet vagy kötvényeket vásárolhatunk. A jelenlegi volatilis kamatkörnyezetben a rövidebb futamidejű papírok tűnnek biztonságosabbnak. Most az egyéves diszkontkincstárjegy 6,4 százalékos hozammal kecsegtet. A papírt bármikor el tudjuk adni, és addig is infláció fölött kamatozik.
Érdemes egy pillantást vetnünk a részvénypiacra is, hiszen az exportőrcégek is profitálhatnak a gyenge forintból, mivel most több hazai fizetőeszközt kaphatnak eurójukért. A legfőbb nyertes a Richter és az Egis lehet a nagypapírok közül, míg a közepes cégek közül a Rába és a NABI. A Danubius számára is kedvező a gyengébb forint, hiszen a szállodai árak euróban vannak szabva. A kisebb papírok között a Graphisoft és a Globus mellett szól a kedvező fundamentumokon kívül immár a gyengülő forint is. Persze a legtöbb pénzzel azért még mindig a londoni állás kecsegtet…
