A kísértet-témát végre tudományosan feldolgozó tanulmány a British Journal of Psychology tudományos folyóirat legújabb számában jelent meg, és – mint a dpa megjegyzi – a legátfogóbb az eddig napvilágot látott hasonló témájú írások közül. Százak vállalkoztak arra, hogy bizonyos időt töltsenek Nagy-Britannia legfélelmetesebb helyein. Közülük 462-en szálltak alá például a London közelében fekvő Hampton Court kastélyának “kísértetfolyosójára”, ahol állítólag rendszeresen megjelenik VIII. Henrik 1542-ben kivégzett ötödik feleségének, Catherine Howardnak a szelleme.
A kísértetkísérletben résztvevő minden második személy “szokatlan tapasztalatokról” számolt be. Voltak, akik mintha érezték volna, hogy rajtuk kívül még más is tartózkodik a helyszínen. Egyesek rosszullétet éreztek. Ugyanakkor más, félelmetesnek tartott helyeken semmi rendkívülit nem tapasztaltak, még akkor sem, ha nem tudták előre, hogy merre fordulnak elő kísértetek.
“Kísértet abban az értelemben létezik, hogy valóban találhatunk olyan helyeket, ahol egyes embereknek szokatlan élményeik vannak” – vonta le a tudományos következtetést a vizsgálatot vezető Richard Wiseman, a hertfordshire-i egyetem pszichológusa. Ismeretei szerint azonban semmi esetre sem természetfölötti jelenségekkel magyarázhatók az ilyen élmények. A legtöbb élmény inkább “környezeti tényezőkre” vezethető vissza, mint például légvonat, rossz világítás vagy elektromágneses mezők.
– Ismereteink nagy mértékben arra utalnak, hogy az állítólagos kísértetjárás nem jelent bizonyítékot szellemek tevékenységére – írja Wiseman. – Sokkal inkább arról van szó, hogy egyes emberek, talán tudtukon kívül, környezetük normális jelenségeire reagálnak ezen a módon – idézte a dpa a pszichológust.
