Ez annyit jelent, hogy 2001-ben a 3,8 százalékos GDP és termelékenység-növekedéshez képest 8 százalékos, 2002-ben a 3,3 százalékhoz képest 12,3 százalékos volt a reálbérek növekedése. Mindez rontotta a versenyképességet, s a a Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. kutatói szerint nehezen magyarázható, hogy miért vállalkoztak a cégek a nemzetközi dekonjunktúra, a forint erősödéséből adódó veszteségek ellenére, ilyen – kiemelkedően magas reálbér-emelést megalapozó – keresetnövelésre.
A Kopint és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös tanulmánya megállapítja, hogy míg a versenyszférában 2002-ben 7,6 százalék, a költségvetési szférában 22,7 százalék volt a reálbérek pozíciójavulása. A feldolgozóipari fajlagos bérköltség (egységnyi új termék bérköltsége) reálértékben több mint 20 százalékkal nőtt e két évben. Euróban számolva a béreket a forint folyamatos erősödése miatt a fajlagos bérköltség emelkedése még jelentősebb. A tanulmány a cégek magatartására, a nagyarányú keresetemelésre három okot talált.
Az egyik, hogy az inflációt a ténylegesnél jóval magasabbra becsülték a cégek a keresetemelési mértékek meghatározásakor. A másik a nagyarányú közalkalmazotti keresetemelés hatása. A tanulmány a tényezők között szerepelteti a minimálbér-emelést is, de megjegyzik, hogy ennek hatása a korábban véltnél sokkal kisebb volt. A tanulmány rámutat, hogy a fogyasztói árindex 2001 közepétől hirtelen csökkenni kezdett, s erre nem csupán csak a cégek nem számítottak, de kutatóintézeti, kormányzati nyilatkozatok is rendre magasabb inflációt prognosztizáltak.
A felmérésbe bevont vállalatok válaszai alapján a tanulmány megállapítja: az idén várhatóan a versenyképesség javításának kényszere miatt jobban közelít majd a reálbér alakulása a GDP, illetve a termelékenység javulási üteméhez. A válaszok szerint a cégek átlagosan 6,9 százalékos béremelést kívánnak megvalósítani, az adójogszabályok miatt ez 9 százalék körüli nettó béremelést jelent majd. A tanulmány készítői – 5-5,5 százalékos inflációval számolva – 3,5-4 százalékos reálbér-emelést feltételeznek az idénre, ami már jobban közelít a GDP, illetve a termelékenység tervezett növekedéséhez.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
