Az étkezési szokások eltéréseit leginkább az életkori különbségek okozzák. A vásárlói és fogyasztói magatartás csak lassan tolódik el a magasabb minőségű élelmiszerek irányába. Ugyanis még mindig a felnőtt lakosság közel kétharmadának étkezése tradicionális, illetve azt eszi, ami ízlik neki.
A fogyasztásban teljesítjük ki magunkat
Hozzátette, hogy a lakosság jelentős része az étkezésben éli meg a fogyasztói kiteljesedést. Az életmódban kitüntetett szerep jut az élelmiszernek, mert sokan legkönnyebben ahhoz tudnak hozzájutni a fogyasztási cikkek közül. Például egy viszonylag drágább olasz tészta vagy gyümölcslé megvásárlását valamelyik modern bolttípusban inkább megengedheti magának egy család, mint a közös szórakozást vagy kirándulást.
Az evés fontosságát nem csak az életstílusra vonatkozó vizsgálatok adatai igazolják, hanem a háztartások költési struktúrája is. Amíg a fejlett nyugat-európai háztartások átlagosan kiadásaik egy hatodnál kisebb részt fordítanak ennivalóra, addig nálunk jó kétszer akkora hányadot, közel egyharmadot.
Naponta főzés és három étkezés
A felmérés szerint a magyar háztartások 33 százalékában naponta főznek, hetente többször 21 százalék, hetente egyszer 8 százalék, míg kéthetente a családok 3 százalékában. Havi egynél ritkábban a háztartások 11 százalékában főznek, míg 22 százalékában soha.
A vizsgálat során rákérdeztek a felnőttek napi étkezési gyakoriságára is. Hétköznapokon egyszer étkezik a megkérdezettek 1 százaléka, kétszer 20 százalékuk, háromszor 54 százalékuk, négyszer 17 százalékuk, ötször 7 százalékuk, hatszor vagy ennél többször egy százalékuk.
