A gyűrűs napfogyatkozások alkalmával a Hold földtávolban tartózkodik, és emiatt 2 ívperccel kisebbnek látszik az égen, mint a napkorong a teljes napkorongot tehát nem tudja eltakarni.
A fogyatkozás sávja Északkelet-Afrikán, Európán, Észak-Ázsián, Grönlandon, Észak-Kanadán és Alaszkán halad keresztül. Hazánkból csak részleges fogyatkozásként figyelhető meg, a reggeli órákban. A fogyatkozás már napkelte előtt kezdődik, de hazánkból csak ekkortól, Budapestről nézve 4:54-től látható a jelenség. Napkelte után így “félnap” lesz, központi csillagunk már “kicsorbultan” emelkedik a látóhatár fölé. A fogyatkozás maximuma 5:18-kor következik be, ekkor a holdkorong 81 %-át takarja el a Napnak – majd egy óra elteltével már le is kúszik a napkorongról.
A fogyatkozás legnagyobb fázisa a látóhatár felett mindössze 3 fokkal lesz, és a jelenség vége is csak 12 fok magasan. Emiatt nagyon jó rálátás kell az északnyugati horizontra, a jelenség tehát házak közül nem látható. Ideális esetben magas toronyház tetején vagy keletre néző hegyoldalon várjuk a fogyatkozást. Fontos továbbá, hogy a részleges fogyatkozás is nagyon veszélyes az emberi szemre nézve. A megfigyeléshez ezért használjuk azokat a napszűrőket, amelyeket még az 1999-es teljes napfogyatkozáshoz vásároltunk. A jelenség részleges fázisa alatt is olyan sugárzást kaphat a szemünk, amely maradandó károsodást – akár vakságot okoz.
Forrás: Élet és Tudomány
