Belföld

Mátrix a négyzeten – csütörtöktől a mozikban

Május 21-étől a magyar mozikban is visszatér Neo, a fiatal hacker, aki a Mátrix első részében azzal szembesült, hogy a világ csupán gondosan kidolgozott számítógépes szimuláció.

A Mátrix Újratöltve című folytatásban Neo már érett szuperhős. Ám rossz hír, hogy a fekete öltönyös Smith ügynök is visszatér, méghozzá vírus
Mátrix a négyzeten – csütörtöktől a mozikban 1

képében, így ahányszor csak akarja, annyiszor képes sokszorozni magát.

A második részt novemberben követi a harmadik, a Mátrix Forradalom (Matrix Revolution). Most, a filmpremierrel egyszerre dobják piacra a Belépés a Mátrixba (Enter the Matrix) című videojátékot. Animatrix címmel elindul egy anime-sorozat is.


Eleve így tervezték 

A Wachowski fivérek kezdetben is trilógiában gondolkodtak, de szerény szakmai múltjuk miatt először csak egy rész elkészítésére kaptak lehetőséget a Warner Bros. Stúdiónál. Négy Oscar-jelöltséggel a markukban azonban 2000 februárjában már elkezdhettek gondolkodni a második és harmadik részeken. 


Inspiráció Némó kapitánytól



Már a Mátrix magasra tette a lécet a fantasztikus akciófilmek látványterveit és vizuális effektusait kidolgozók számára – gondoljunk csak a híres lassított lövöldözős jelenetre. A második és harmadik részben azonban a filmet rendező és a forgatókönyvet író Wachowski testvérek olyan akciójeleneteket álmodtak meg, amelyek kedvéért a speciális effektekért felelős John Gaetának kis túlzással magát a filmgyártást kellett újra feltalálnia.

Vizuális inspirációk és ötletszerzés végett újra megtekintették a Szédülést (Vertigo), a Nyolcadik utas: a halált, a 2001. űrodüsszeiát, az Apokalipszis mostot, a Némó kapitányt, továbbá megnéztek számtalan, autókarambolokról, robottechnológiáról, XIX. századi tengeralattjárókról, üvegfúvókról, a csalagút fúrásáról, valamint a Hindenburg léghajó robbansásáról szóló dokumentumfilmet.

Az ötletelések előrehaladtával a csapatnak szembesülnie kellett azzal, hogy a tetőpontnak szánt harcjelenethez a Mátrix-ban használt technika nem lesz elegendő. A jelenetben Neo 100 Smith ügynökkel küzd meg káprázatos kung-fu koreográfiával, amelyet a Tigris és sárkány mozgásvilágát kidolgozó Yuen-Woo-Ping harcművész tervezett.

Kung-fu szimfónia számítógépekkel

A leszámolásra egy elhanyagolt, sivár udvarban kerül sor. A fekete kaftános Neo és az öltönyös Smith ügynök mint két varjú csapkod a levegőben. Az ügynök erőtlen kísérletet tesz, hogy Neo testébe töltse magát, de ő ezt visszaveri. Smith-nek erősítésre lenne szüksége. Mivel ő maga vírus, potenciálisan bárki testét képes kölcsön venni – itt épp egy bevásárló szatyrával sétáló nő lesz az áldozat. Ha a Mátrix kung-fu szonáta volt, ez a jelenet szimfóniához hasonlítható.

Mikor Neo és Smith ügynök besétál a kertben, még mindketten hús-vér emberek: Kenau Reeves és Hugo Weaving. A harc kibontakozásával azonban helyüket átveszik a számítógép alkotta szereplők. A Smith ügynökök legyártásához a speciális effektekért felelős Gaeta és csapata egy kaliforniai tengerparti hangárt a világ eddigi legnagyobb motion-capture szobájáva alakíttatott, ahol Yuen-Woo-Ping mester és fekete övesei mozgásáról naponta több száz felvétel készült.


Mátrix a négyzeten – csütörtöktől a mozikban 2


Ezután Yuen embereinek arca helyére a szereplők arca került: ahhoz, hogy tökéletesen valósághűek legyenek, Gaeta lézerszkenner segítségével számítógépre vitte Reeves és Weaving nyugodt, normál arckifejezésének minden apró részletét. Majd leültették őket és öt csúcstechnológiás digitális kamera segítségével a kertbeli jelenethez szükséges arckifejezéseket, arcjátékot vették fel az utolsó apró izomrángásig.


Annyira valóságosnak tűnik, de csak nem az!

A számítógépre vitt képekből háromdimenziós modellek készültek a színészekről. Ezeket aztán már akármilyen bonyolult helyzetekben, sebességgel lehetett követni virtuális kamerák segítségével, kiterjesztve ezzel az operatőr képességeinek határait.

A látványtervezők eltökélt célja egyébként az volt, hogy kivülről építkezzenek, azaz nem számítógép által megtervezett világba helyezték a szereplőket. Igyekeztek a való világ minél több részletét, árnyalatát, finomságát megőrizni – mindazt, amit számítógépes grafikával nemcsak, hogy roppant nehéz megalkotni, hanem drága is. Ami ennél is fontosabb: a néző nem azt érzi, hogy ez mese, hisz olyan, mint egy számítógépes játék, hanem azt, hogy ez a mozgáskombináció olyan bonyolult, olyan komplex, erre az emberi test biztos nem képes. „Úristen, annyira valóságosnak tűnik, de csak nem az!”

Forrás: Wired Magazin

Ajánlott videó

Olvasói sztorik