A felmérésben szereplő négy nyugat-európai ország közül háromban a válaszadók nagyobbik része a győzelem után sem találja igazolhatónak az iraki háborút. Németországban és Spanyolországban egyaránt 68 százalék, Franciaországban a véleménynyilvánítók 65 százaléka érvel azzal: mindeddig nem igazolódott be, hogy Irak tömegpusztító fegyverekkel fenyegette volna a nemzetközi stabilitást, vagy kapcsolatban állt volna a radikális al-Kaida iszlám terrorszervezettel. Szerintük a háború valódi mozgatórúgója sokkal inkább iraki olaj megszerezésére irányuló amerikai törekvésekben keresendő.
Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában érthetően ellentétes a kérdés megítélése, az arányok azonban sokat mondóak: az amerikai mintában 68 százalék a háborút utólag is helyeslők aránya, a koalíciós partner Nagy-Britanniában viszont a megkérdezetteknek csak szűk többsége, 54 százalék azonosul kormánya hivatalos álláspontjával.
A háború hatására a német válaszadók 61 százaléka, a franciák 52 és a spanyolok 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az iraki háború negatív irányban módosította az Egyesült Államokról vallott véleményét. Figyelemre méltó, hogy erre a kérdésre az angol válaszadók 28 százaléka is hasonló értelemben foglalt állást, a szigetországbeli minta szerint 16 százaléknak javult a megítélése a tengerentúli nagy szövetségesről.
