Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers szakmai tanácsadó cég vezető menedzsere úgy látja, hogy az szja tekintetében nincsenek harmonizációs törekvések, ebben az adónemben a területi elvek érvényesülnek. Változások leginkább a magyarok külföldi munkavállalásával, illetve a külföldiek magyarországi munkavállalásával kapcsolatban lesznek, illetve nő a tagállamok adóhatóságai közötti információ csere.
A személyi jövedelemadót általában ott kell megfizetni, ahol a dolgozó a munkáját végzi. A kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények tovább élnek, amelyeket Magyarország minden uniós tagországgal megkötött már. Az egyenlő elbánás elve alapján a külföldiek is igénybe vehetik a magyarországi adókedvezményeket. Horváthné Szabó Beáta ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a külföldiek számára a magyar jövedelemadó kedvezmények alacsonyak. Az egyetlen kedvezmény ami számukra is vonzó, hogy a kamat és értékpapír ügyletek után nem kell adózni.
Változás jelent, hogy a csatlakozásig 183 napos tartózkodás után kellett adót fizetni a külföldinek Magyarországon, míg az uniós csatlakozást követően ez már az első naptól lehetséges lesz. A külföldön munkát vállaló magyaroknak arra kell figyelni, hogy ha külföldön nem egy teljes évig dolgoznak, akkor arról az esztendőről minden esetben a magyar adóhatóságnak is adóbevallást kell készíteni. Horváthné Szabó Beáta arra is felhívta a figyelmet, hogy az adókülönbségek mérséklése szempontjából érdemes elméleti adószámítást készíteni. Ráadásul a béreknél érdemes figyelni arra,
hogy a munkabér összegében érvényesül-e a megélhetési különbség. Sok külföldi cég már most nettó bérekben állapodik meg külföldre küldött munkavállalójával, hogy a különböző adózási mértékekből eredő változásokat kizárják.
A külföldiek Magyarországon jelenleg nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, ez azonban azt is jelenti, hogy nem számítanak biztosítottnak az országban. A csatlakozással viszont át kell venni az unió társadalombiztosítási egyezményét.
